„Nézd, mit találtam ma a Velencei-hegységben. Csodaország. Ha jó érzékkel nyúl hozzá a Nemzeti Park, ebből egy komoly földtani bemutatóhely lehet. Ezért eljönnének ide a turisták. Ilyen sehol nincs az országban.

Illetve most már van a Velencei-hegységben, mert megtaláltam.” – számolt be a felfedezéséről a Fejér megyei hírportálnak Tarsoly Péter barlangkutató, aki december 24-én bukkant a barlangra.

HIRDETÉS

fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

– A hossza több, mint 300 méter, a mélysége a felszín alatt körülbelül 45 méter. Szinte végig víz borítja az alját, ami néhol csak bokáig ér, de vannak benne derékmagasság fölé érő szakaszok is. A szárazabb részeken vörös, fehér, kék és sárga agyagdombok találhatók, a víz alatt citromsárga, vörös, mélykék és fehér kővirágok nőnek. A falak is gyakran színesek, mintha valakinek szétfolyt volna itt a festőpalettája. Mindenfelé cseppkövek vannak; színben és formavilágban egészen elképesztő szépségben. Piritesedett, kaolinosodott gránit, fehér, turmalinosodott aplittelér, talán molibdenit és limonit, szericitesedett pala. Érintetlensége és törékenysége miatt nyilvánosan nem mondom meg, hol található, csak a természetvédelem szakembereinek. Páratlan szépségű ékkő a Velencei-tó partján – nyilatkozta a barlangkutató

fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

A konzekvenciabarlangok (következménybarlangok) a bányászati tevékenység során létrehozott üregek, járatok omlásával, süllyedésével és átrendeződésével alakulnak ki, a mostani felfedezés is, egy évtizedekkel ezelőtt betömött és sorsára hagyott bányatáró körül alakult ki. Tarsoly Péter Jantsky Béla geológusról nevezett el ideiglenesen, a véglegesítéshez még a Földrajzinév-bizottságnak és a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak is jóvá kell hagynia.

fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Arra a kérdésre, hogy mi lehet a sorsa a talált járatnak a jövőben, így válaszolt:

– Az egyik lehetőség, hogy kap egy lezárást, és csak kutatási céllal, különleges engedéllyel lehet majd felkeresni; a benne lévő ásványok védelme érdekében – magyarázta Péter. – A másik lehetőség, hogy kiépítik, így egy egyedi kőtani jelenségeket bemutató hely lehet belőle. Ide majd – nem azt mondom, hogy feltétlenül kalandtúra keretében, de – valamilyen földtani séta részeként juthatnának el ez emberek, és megnézhetnék ezeket a képződményeket – vázolta. – Azt megszoktuk, hogy el lehet menni cseppkőbarlangokba, akár overallos, vagy csak sima, sétálós túrára, de olyan barlang, ami vulkanikus kőzetben van, és az ásványoknak ilyen sokféleségét tárja föl, mint ez, ilyen nincs másik Magyarországon. Recsken, az egykori ércbányában, több száz méter mélyen volt ilyen, de azt elárasztották. Viszont az sem volt látogatható. Ez Magyarországon is unikális, és – azt gondolom – nemzetközi viszonylatban is – folytatta.

fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

A barlang és a benne található képződmények, ásványkincs vagyon értékének meghatározásához, illetve a továbbiak eldöntéséhez konzultáció szükséges. Rövidesen felkeresi a helyet, Tarsoly Pétert követve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ásványtani Tanszékének vezetője és a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat elnöke.

– Lesz egy ásványtani vizsgálat, aminek eredményeképpen meg lehet becsülni, hogy milyen védelemre lesz szükség. Utána lehet továbblépni. Most az az első, hogy pontosan ismerjük meg, mi van itt – fogalmazott a barlangkutató a hírportálnak

Kapcsolódó

Védett geológiai objektum lehet a Velencei-hegységben feltárt konzekvenciabarlang

Különlegessége az, hogy Magyarországon gránit felszíni kibúvása csak a Velencei-hegységben van jelen. A benne levő ásványkiválások ezért figyelemreméltók.

fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Kapcsolódó

Védett geológiai objektum lehet a Velencei-hegységben feltárt konzekvenciabarlang

Különlegessége az, hogy Magyarországon gránit felszíni kibúvása csak a Velencei-hegységben van jelen. A benne levő ásványkiválások ezért figyelemreméltók.