Pár napja felröppent a hír egy frissen felfedezett, országosan egyedülálló, de nemzetközi viszonylatban is ritka 300 méteres konzekvenciabarlang felfedezéséről a Velencei-hegységben

Erről a Csodálatos Magyarország is beszámolt. Időközben több cáfolat is megjelent, mely szerint nem konzekvenciabarlangra leltek 2019. december 24-én.

HIRDETÉS

Dr. Tarsoly Péter barlangkutatót, a konzekvenciabarlang felfedezőjét, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézetének adjunktusát és Szenthe István geológust is megkérdeztük.

fotó: Tarsoly Péter

– A barlang és a konzekvenciabarlang más fogalom. A barlang a föld szilárd kérgében természetes úton létrejött üreg, a most feltárt konzekvenciabarlang pedig úgy alakult ki, hogy az egykori bányatáró elkezdett felharapózni, felszakadozni a felszín felé, amely megrogyott. Több méter magas omladékok is találhatók benne. Az ilyen üregek megítélése nem tisztázott megfelelően: a bányászati szakirodalom felszakadásnak nevezi az egykori bányaüregek omlásával kialakuló másodlagos üregeket, Eszterhás István barlangkutató 1991-ben javasolta rájuk a konzekvenciabarlang elnevezést, és 1997-ben írt is egy tanulmányt a Karszt és Barlang című folyóiratban a hazai vulkanikus kőzetekben előforduló konzekvenciabarlangokról (1997. évf. I-II. füzet, pp. 55-60, Budapest).

fotó: Tarsoly Péter

Különlegessége az, hogy Magyarországon gránit felszíni kibúvásban csak itt, a Velencei-hegységben van jelen. A benne levő ásványkiválások is ezért figyelemreméltók. A Mátrában, a Cserhátban és a Zemplénben ismerünk olyan egykori érckutató tárókat, melyeket védetté nyilvánítottak, de azok andezitben vannak, egy jóval gyakoribb vulkanikus kőzetben.

Többen feszegetik azt is, hogy ez most barlang vagy bánya, s arról is írtak, hogy bűncselekményt követtem el azért, mert kibontottam egy egykori bányatárót. Semmit nem bontottam ki, csak találtam egy 60 x 40 cm-es járatot, amelyen lebújtam a felszín alá. Tehát az egykori táró felszakadt, elkezdett átalakulni. Nevezzük felszakadásnak vagy konzekvenciabarlangnak, a tényen nem változtat, hogy védendő értéket képviselő ásványkiválások találhatók benne. Ha nem én, akkor később más akadt volna rá, hiszen sokan kirándulnak a hegységben, és könnyen lehet, hogy barlangjáró tudás nélkül kíváncsiskodva bajba kerültek volna, ha bemennek. Ha most kap egy megfelelő lezárást, akkor az életvédelmi és ásványvédelmi okokból is megindokolható.

fotó: Tarsoly Péter

A konzekvenciabarlangot 2019. január 7-én látogatta meg a Duna-Ipoly Nemzeti Park képviselete, akik különböző információkat gyűjtöttek be a területről – tudta meg portálunk.

A következő hét folyamán az Eötvös Loránd Tudományegyetemről ásványtani szakemberek is a helyszínre érkeznek. Nagy valószínűséggel ez egy védett geológiai objektumként lesz fölvéve az ásványkiválásai miatt. – mondta Tarsoly Péter

fotó: Tarsoly Péter

A gránit végig repedésekkel van átjárva. Már most vannak benne olyan több méter magas omlások, amelyek egyszer akár aknaként a felszínre is nyílhatnak. Jelenleg a mennyezetről több tíz kilós instabil helyzetű kövek lógnak lefelé, és látszik, hogy

jelen formájában az üreg életveszélyes, nem látogatható!

Tarsoly Péter beszélt Tóth Lászlóval (ásványszakértő, profi fotós) és Briski Gáborral (ásványgyűjtő-, kutató) is akik nagyon jól ismerik a hegységet. A színek, formák, képződmények, amelyek a fényképeken láthatók, valóságosak; az üreg valóban elkezdett átalakulni konzekvenciabarlanggá.

fotó: Tarsoly Péter

Szenthe István geológus a CsodalatosMagyarorszag.hu portálnak elmondta, hogy 1945 után Magyarország a saját lábra állás jegyében ásványi nyersanyagok kutatásába kezdett, többek között a Velencei-hegységben is. Sorra kutató tárókat hajtottak ki, és az évek során az egykori bányajáratok felett a szakadások miatt terek alakultak ki az omladék között. Ezek az úgynevezett konzekvenciabarlangok, melyekbe “értelmes ember nem megy be, mert tiszta életveszély. Ennek kiépíthetősége, bemutathatósága, abban túrát vezetni, az több mint öngyilkosság és bűnözés. Jogomban van a saját egészségemet veszélyeztetni – ugyanis egy ilyen szakadás geológusként rendkívül érdekes lehet – de csak és kizárólag akkor, ha ennek van valami értelme, hozadéka.

Ez nem egy természetvédelmi, hanem egy bányarendészeti kérdés, miszerint a bányákkal foglalkozó hatóságnak, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak sürgősen fel kell tölteni és hozzáférhetetlenné tenni. Jogilag itt a természetvédelemnek semmifajta keresnivalója nincsen, hanem kizárólag a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékességi körébe tartozik” – emelte ki Szenthe István geológus portálunknak.

fotó: Tarsoly Péter

– – – – –

Hazánk legöregebb hegységének, a Velencei-hegységnek, fő tömegét az óidő karbon időszakában (kb. 350-285 millió éve), a Variszkuszi-hegységképződés során keletkezett gránit adja, mely a föld mélyéből felnyomult, a földkéreg üledékes kőzeteit boltozatszerűen megemelte, majd lassan kihűlve megmerevedett. A következő kb. 250 millió év a fedőrétegek, majd a gránit külső erők általi lepusztulásával telt. Az eocénban (kb. 55 -38 millió éve) andezitláva tört fel, melynek kúpjai később lepusztultak. A pliocénben (kb. 5 -2,4 millió éve) a hegység megsüllyedt, egy részét elöntötte a Pannon-tenger, melynek nyomát jelzi a hegységben mindenütt szóródó tengeri homok. A pleisztocénben (kb. 2,4 millió-10 ezer éve) részben a pannon rétegekre, részben a gránitra lösz települt, szélárnyékos helyeken felhalmozódva. A pliocén óta a hegység jelentősen kiemelkedett, és kiemelkedésével alakult ki a mai felszíne.

Ez hazánk egyik olyan területe, ahol a gránit közvetlenül a felszínen vizsgálható, s viszonylag kis területe ellenére rendkívül sokszínű kőzetanyaggal rendelkezik.

Kapcsolódó

300 méteres, konzekvenciabarlangot fedeztek fel a Velencei-tó mellett

A frissen felfedezett barlang nemzetközi viszonylatban is ritka. 2019 karácsonyán bukkant rá Tarsoly Péter barlangkutató.