Itthon
Ebben a környezetben áll ma is Tés két különleges ipartörténeti emléke, a Helt- és az Ozi-féle szélmalom. Nem skanzen-díszletek: valódi, egykori munkaeszközök, amelyek a gabona útját a lisztig vitték, és amelyek helyreállított formában ma is megmutatják, hogyan dolgozott a „bakonyi szél”.
Tésen régebben több szélmalom is működött, kihasználva a táj adottságait és a fennsík széljárását. Mára két épület maradt fenn, és épp ez a páros teszi a helyszínt igazán emlékezetessé: két korszak, két tulajdonos, mégis rokon szerkezet és azonos szerep a falu mindennapjaiban. A hajdani négy malomból fennmaradt kettő országosan is ritkaság, népi ipartörténeti műemléki értékkel.
A korábbi épület a Helt-féle szélmalom: 1840-ben épült, Helt József bognármester tulajdonában, Pircher János malomács kivitelezésével. A szerkezete olyan kialakítású, hogy megfelelő állapotban ma is szemléltethető a működés elve — vagyis itt nemcsak egy szép épületet lát a látogató, hanem egy egykori technológiát is, amely a maga korában a mindennapi megélhetés része volt.
A másik, fiatalabb épület az Ozi-féle szélmalom, amelyet Ozi János asztalos építtetett 1924-ben, nagyjából 200 méterre a Helt-malomtól. Ez a közelség adja a látogatás egyik legjobb élményét: pár perc séta alatt összevethető, hogyan élt tovább a bevált megoldás kisebb léptékben, már a 20. század eleji vidéki mesterségek világában.
A tési szélmalmok látványa már messziről jellegzetes. Mindkettő kör alaprajzú, enyhén karcsúsodó, több szintes kőfalazatú torony, kúpos, zsindelyes tetővel. Az épületek tömege robusztus, „fennsíki” karakterű: nem finomkodó díszépítészet, hanem célra tartott, tartósra szánt munkaépület. A világos kőfalakon a nyílások és szintek ritmusa inkább praktikus, mint dekoratív, ettől lesz őszinte, hiteles a forma.
A malmok fejrésze, vagyis a tetőzet a szélhez igazodik: úgy alakították ki, hogy a megfelelő szélirányba lehessen állítani. Ez a részlet különösen izgalmas, mert rávilágít arra, hogy a malom nem passzívan „várta” a szelet: kezelni kellett, figyelni az irányt és a sebességet, és ehhez hangolni a szerkezetet.
A szélmalom logikája egyszerre látványos és mérnökien egyszerű. A vitorlák a szél energiáját forgómozgássá alakítják, ezt a tengely és az áttételek továbbadják a belső szerkezetnek, végül pedig az őrlőkövek végzik a munka látható részét: a gabona őrlését. A két tési malom között fontos különbség is van: a Helt-malomban két pár őrlőkő dolgozott, az Ozi-félében egy. Ez egyszerre utal a kapacitásra és arra is, hogy a két épület nem teljesen azonos üzemméretet képviselt.
Ha a szél kedvezően alakult, ezek a malmok kifejezetten hatékonyan tudtak dolgozni: a fennsík energiáját szó szerint munkára fogták.
A tési szélmalmok története nem áll meg az épületeknél. A helyszínhez kovácsműhely-látogatás lehetősége is kapcsolódik, ami szépen kiegészíti a képet: a gabonaőrlés világa mellé odaér a vidéki iparosok mindennapi realitása, a javítás, az eszközkészítés, a karbantartás. Ettől a látogatás nemcsak fotópont, hanem egy tágabb, kézműves- és technikatörténeti pillanatkép.
Autóval: Tés belterületén, a Táncsics utca környékén lehet megállni. Ha közvetlenül a bejáratnál nincs hely, bevált alternatíva a falu főtere (Szabadság tér), ahonnan rövid sétával elérhető a helyszín.
Busszal: A Tés, autóbusz-váróterem megállónál érdemes leszállni. A megállótól kelet felé, a busz érkezési irányával ellentétesen haladva kb. 300 méter után jobbra nyílik a bejárat (kovácsműhely), az udvarban találhatók a szélmalmok.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!