Tolna megyében, a Sárvíz folyó közelében fekszik Kajdacs település, melynek múltjában fontos szerepet töltött be a Sztankovánszky-család.

Kajdacs területén már a kelták idejében is laktak, első írásos említése 1399-ből való, amikor Zsigmond király 11 besenyőnek nemességet ad és megerősíti Nagy Lajos váltságlevelét. A falu neve nemcsak honfoglalás kori lelőhelyként említésre méltó, a középkor viharos századaiban is országos jelentőségű események sodrába került, amikor a magyar koronát őrző Perényi Pétert 1529-ben Kajdacsnál fogta el Szerecsen János.

A falu a középkorban a környék legnépesebb települése volt, ám a török hódoltság és a Rákóczi szabadságharc alatt elnéptelenedett. Újratelepítése 1713-1719 között történt: a színmagyar lakosságú Faddról 1713-1715 közötti időben jelentős számban érkeztek telepesek.

A török kiűzése után a környék új birtokosai között megjelent a Sztankovánszky-család, amely házasság és birtokcsere révén 1724-ben került Kajdacsra.

1 / 3

Sztankovánszky-mauzóleum – Kajdacs eklektikus stílusú műemléke

FOTÓ: Györkő Zsombor‎

FOTÓ: Györkő Zsombor‎ FOTÓ: Györkő Zsombor‎ FOTÓ: Györkő Zsombor‎

Az eredetileg Győrből majd Veszprém megyéből származó család hamar gyökeret ver. A 18. század közepén a család már megyei alispánt is ad, és ettől kezdve fontos szerepet tölt be a közéletben. Sztankovánszky Imre, a liberális politikus volt a megye 1848-as ispánja. Kastélyuk 1893-94-ben épült Ney Béla tervei szerint, egykori hatalmas parkjának végében mauzóleumot állítottak, ahol a kastélyt építtető Sztankovánszky János is nyugszik.

A Sztankovanszky-mauzóleumot Ybl Miklós és Ney Béla tervei alapján eklektikus stílusban építették 1876-ban. A négyzet alaprajzú mauzóleum belülről három oldalán félköríves. Az oszlopos nyitott előcsarnok oromzatán Sztankovánszky-címer látható, a kapu felett pedig Krisztust ábrázoló dombormű.

2 / 3

Sztankovánszky-mauzóleum – Kajdacs eklektikus stílusú műemléke

FOTÓ: Györkő Zsombor‎

Fülkékbe nyúlóan, fedlapok alatt találhatóak a család sírhelyei, az elhunytak neveit és adatait kőtáblákra vésett feliratok őrzik, amelyeket a homlokzati falba illesztettek. Közepén nyolcszögű kupoladob borul a belső részre, amelyet festett stukkódíszek ékítenek, s amelynek a padlóburkolata kismozaikos kialakítású. Az építéskori berendezésből már alig valami maradt meg, elsősorban a padok, illetve az oltárépítmény alapja.

3 / 3

Sztankovánszky-mauzóleum – Kajdacs eklektikus stílusú műemléke

FOTÓ: Györkő Zsombor‎

A mauzóleum a Tolna megyei Értéktár Épített környezet értékei között szerepel.

Kapcsolódó

Borjádi söréttorony: Tolna megye legrangosabb ipari műemléke

A Kölesd külterületén Borjádon magasodó söréttoronyban 1938 nyarán kezdődött meg a gyártás, amely 1948-ig tartott.