A település nevének eredete nem bizonyított, származhat akár személynévből, de kaphatta az ott letelepülő etnikumról is.

Bár Lengyelt írásos emlékek először 1308-ban említik, de története az új kőkorig vezethető vissza. A település területén a török hódoltság végéig éltek magyarok, ekkor azonban teljesen elnéptelenedett, és csak a 18. században népesült újra. Amadé báró családja Németországból, valószínűleg Fulda környékéről, hozatott oda telepeseket.

HIRDETÉS

1799-ben gróf Apponyi Antal György vásárolta meg a lengyeli uradalmat. Ekkor egy kisebb kastély épült, amely ma az óvodának és a postahivatalnak ad otthont.

A mai kastélyt gróf Apponyi József emeltette 1824-29 között klasszicista stílusban, amely a kor szokása szerint, magán hordozta az év jegyeit: a 4 évszakot 4 ajtó, a 12 hónapot 12 kémény, az 52 hetet 52 szoba és a 365 napot 365 ablak szimbolizálta.

Az építéshez használt téglát Lengyelen a grófi család téglaégetőjében égették. A munkálatokban Lengyel, Kisvejke, Závod, Mucsi községek jobbágyai vettek részt.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A kastély nagyszabású átalakítása gróf Apponyi Sándor nevéhez kötődik, aki e feladattal Viktor Rumpelmayer bécsi építészt bízta meg.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

1905. január 19-én a kastély teljes tetőzete leégett. Padlásterében nagyon sok értékes bútorzat semmisült meg. A tetőszerkezet újraépítését Fellner Sándor budapesti építész végezte, más általa szükségesnek vélt változtatásokkal együtt.

A kastély ekkor nyerte el mai külső formáját, eklektikus stílusjegyekkel gazdagodva.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A 81 évesen elhunyt Apponyi Sándor végrendeletében a kastélyt feleségére hagyta, aki az 1930-ban bekövetkezett haláláig a falak között élt. A második világháború bombái elkerülték a kastélyt, a történelem viharai nem. 1946 elején az épületet a völgységi németek internáló táborának rendezték be. Az ártatlan német lakosság kollektív kitelepítése után, 1946 őszén az épületben mezőgazdasági iskola nyitotta meg kapuit és azóta is az működik a kastély falai között.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A kastélyt egy 22 hektáros park öleli körbe, melyet egy Sedlmayer nevű osztrák kertépítő tervezte, de az 1870-es években Abel Lothar bécsi kertészmérnök jelentős mértékben átalakította.

Az angolpark jellegű növénygyűjteménynek elsősorban az idős örökzöld fái a mutatósak. Különösen lenyűgözőek a 30-35 méter magas mamutfenyők, és nagyon szépek az idős duglász- és jegenyefenyők, a simafenyők, a tuják és a tiszafák. Az idős szoliter fák közül a tölgyek, a hársak, a juharok és a platánok érdemelnek említést, de talán valamennyi közül a leglátványosabb a kastély mögött álló hatalmas vérbükk.

A park 1975 óta természetvédelmi terület.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Az Annafürdő Vendégház lett az Év turistaháza 2020-ban

A turistaház a Tolnai-hegyhát déli részén, az egykori Apponyi grófok kedvelt üdülőhelyén, Lengyel község szélén helyezkedik el, csodás erdei környezetben.