Szedres, a Tolna megyei település, nevét a szederfáiról kapta.

Szedres már ősidők óta lakott terület, az Árpád-korban több kisebb falu is létezett a község mai területén. 1703-ban a Gindly-család I. Lipóttól birtokadományként megkapta Apáti- és Hidjapusztát, melyeket 1786-ban kelt források is említenek.

HIRDETÉS

A község újkori megalapítója Bezerédj István volt, aki 1818-ban költözött az általa örökölt hidjapusztai birtokra, és 1839-ben önálló települést hozott létre, amely a selyemhernyó etetésére használt eperlevél biztosítása érdekében nagy számban ültetett szederfákról kapta új nevét.

A mai Szedres központjától egy kilométerre terül el Apátipuszta, amely korábban szintén a Gindly-uradalom része volt, és sokszor cserélt gazdát, utolsó ura Fiath báró volt.

A nyugati homlokzati tornyos kápolna a település feletti fennsíkon szabadon áll, késő barokk stílusban épült-

1832-ben készült el

fotó © Fejes Magdolna | Csodálatos Magyarország

A toronysisak nem messze a kápolnától, a földön nyugszik.

fotó © Fejes Magdolna | Csodálatos Magyarország

A karzatablak két oldalán egy-egy íves szoborfülke van, az egyikben Szent Flórián fej nélküli kőszobra, a másikból már sajnos hiányzik Szent Vendel-szobra.

fotó © Fejes Magdolna | Csodálatos Magyarország

fotó © Fejes Magdolna | Csodálatos Magyarország

A hajóban csehsüveg boltozat, a szentélyben félkupola, melynek festése építéskori.

fotó © Fejes Magdolna | Csodálatos Magyarország

A berendezés hiányzik, a kápolnát kifosztották, üresen, romosan áll.

fotó © Fejes Magdolna | Csodálatos Magyarország

fotó © Fejes Magdolna | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Idillikus környezetben álló erdei fakápolna Tamásiban

A Szent Hubertus kápolna jelképezi az erdők, a természeti környezet iránti szeretetet, és azok megóvásának fontosságát.