Borjádi söréttorony: Tolna megye legrangosabb ipari műemléke

Az impozáns tornyot Pichler Gusztáv építtette és üzemeltette saját birtokán.

Pichler Gusztáv 1889-ben született Aradon született, 1911-ben okleveles mérnökként fejezte be tanulmányait. Kiváló szakmai tehetsége és igényessége okán fiatalon tagja lehetett a Mérnöki Építész Egyletnek, 1928-ban János öccsével kiváltották az iparigazolványt, és felvételt nyertek a szabad ipart űző iparosok táborába.

A mérnök, aki mellesleg szenvedélyes vadász is volt, felismerte a lehetőséget, s egyben a sikert a sörétgyártásban. A gondolat 1936-ban született meg, majd 1938 nyarán megkezdődött a gyártás, amely 1948-ig tartott.

A sörét hagyományos technológiával készült. A középen üres toronyban bizonyos magasságból az ott elhelyezett lyukacsos edénybe öntötték a felhevített ólmot, ahonnan a vékony cseppekben lecsepegő ólom a szabadesés következtében a felületi feszültségtől gömbölyű cseppekké alakult és a mélyben lévő kút vízébe esett. Innen kivéve a műhelyben szénporral fényesítették és válogatva osztályozták 6-12-ig. Minél kisebb a sörét mérete, annál magasabb a szám, amivel jelölik.

A 18 méter magas torony 4,5-ször 4,5 méteres alapon nyugszik. Egy földszinti részből és további öt emeletből áll. A torony üzemi tere a domb belsejében egy föld alatti kürtőben tovább folytatódik. A torony és a kürtő együttes magasságmérete 51,3 méter. A kürtő alatt lévő 33,5 méter mélységű kútban a vízoszlop állandó magassága 11 méter volt – olvasható a Tolna Megyei Értéktár leírásában.

A torony jelenleg kilátóként és rendezvények helyszíneként működik. Bejelentkezéssel látogatható.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!