A Bükkalja lankái között, a dombság csendes ölelésében bújik meg Szomolya. Határában különös sziklaalakzatok emelkednek ki a tájból, amelyek már messziről felkeltik a figyelmet.

A szomolyai kaptárkövek nem csupán látványos természeti képződmények, hanem a magyar kultúrtörténet egyik legizgalmasabb rejtélyét is őrzik. Az emberi kéz által faragott fülkékkel tagolt kőtornyok évszázadok óta foglalkoztatják a kutatókat és bűvölik el a látogatókat.

A kaptárkövek olyan riolittufa-kúpok vagy sziklatömbök, amelyek oldalába kisebb-nagyobb fülkéket vájtak ismeretlen célból. Ezeket a mélyedéseket szabályos rendben, több méter magasban alakították ki, és bár funkciójuk nem ismert teljes bizonyossággal, az kétségtelen, hogy nem a természet művei. A nevük a méhészetre utal, de történetük ennél sokkal összetettebb.

Szomolya – A Bükkalja gyöngyszeme

Mielőtt közelebbről is megismernénk a kaptárköveket, érdemes egy pillantást vetni Szomolya múltjára is – hiszen a falu története szorosan összefonódik e különleges tájjal.

Szomolya egy alig több mint ezerfős település Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bükkalja lankás térségében, Eger szomszédságában. A régészeti leletek szerint a környék már a népvándorlás korában is lakott volt. A honfoglaló magyarok is korán megtelepedtek itt, és már az Árpád-korban templomot emeltek. A falu nevét a 13. században említik először oklevelek, mégpedig a Bélapátfalvai ciszterci kolostor építkezéséhez kapcsolódó iratokban.

A középkor folyamán Szomolya több birtokos kezén is megfordult, köztük az egri káptalanén, amely még 1935-ben is több mint 1200 kataszteri hold földet birtokolt itt. A török hódoltság idején a települést feldúlták és adófizetésre kötelezték, ám földrajzi elhelyezkedése miatt a háborús pusztítások elkerülték – sem a török, sem a kuruc harcok nem okoztak benne komolyabb kárt.

A szőlőművelés már a 14. században jelen volt a térségben, de a 16–18. században vált igazán meghatározóvá. A majorsági gazdálkodás terjedése, valamint a növekvő borkereslet ösztönözte a jobbágyokat az árutermelésre. A helyi bort nemcsak belföldön, hanem a lengyel piacokon is sikerrel értékesítették.

Szomolya ma is elsősorban mezőgazdaságáról híres: a szőlő mellett a település különleges adottságai miatt kiváló minőségű, sötét héjú fekete cseresznyét is termesztenek, amely a környék egyik védjegyévé vált. Ez a gyümölcs nemcsak a helyiek büszkesége, hanem gasztronómiai különlegességként is egyre ismertebb szerte az országban.

2 / 5

Szomolya és a kaptárkövek titkai – túra a Bükkalján

FOTÓ: Fekete Szabolcs

FOTÓ: Fekete Szabolcs FOTÓ: Fekete Szabolcs FOTÓ: Fekete Szabolcs FOTÓ: Fekete Szabolcs FOTÓ: Fekete Szabolcs

Egyedülálló jelenség a Kárpát-medencében

A kaptárkövek kialakulásának alapját a térséget mintegy húszmillió éve beborító vulkáni tufarétegek adták. A puha riolittufa az évmilliók során a víz, a szél és a fagy hatására sajátos, kúp formájú sziklaképződményekké alakult. A szomolyai Vén-hegy nyugati oldalán, a Kaptár-völgyben nyolc nagyobb, fülkékkel tagolt kőtornyot találunk, a teljes védett területen pedig 13 kaptárkövön összesen 137 fülkét tartanak nyilván – ezzel ez Magyarország leggazdagabb kaptárkő-csoportja.

A kaptárkövek funkcióját illetően a kutatók máig nem jutottak közös álláspontra. Az egyik elmélet szerint a fülkéket sziklaméhészet céljára alakították ki, innen ered a „kaptárkő” elnevezés is. Ám erre régészeti bizonyítékot nem találtak, és több fülke elhelyezkedése sem támasztja alá ezt az elképzelést.

A másik, szélesebb körben elfogadott elmélet szerint a fülkék vallási vagy temetkezési célokat szolgáltak. Lehetséges, hogy urnák, mécsesek vagy áldozati tárgyak elhelyezésére használták őket. Érdekesség, hogy több fülke peremén máig láthatók a keretszerű bemélyedések és lyukak, amelyek fedőlapok rögzítésére utalnak. Egyes kutatók szerint I. László király egyik oklevelében maga is említést tehetett a kaptárkövekről – bár ez sem tekinthető bizonyítottnak.

4 / 5

Szomolya és a kaptárkövek titkai – túra a Bükkalján

FOTÓ: Fekete Szabolcs

Barangolás a történelem és a természet határán

A szomolyai kaptárkövek környéke 1960 óta védett, 2016 óta pedig része a „Kaptárkövek Védett Természeti Emlékhelynek”. A 30,9 hektáros természetvédelmi terület földtani, botanikai és kultúrtörténeti értékeit egy izgalmas tanösvény mutatja be.

A tanösvény Szomolya központjából indul, a piros háromszög turistajelzést követve. A kaptárkövek nagyjából másfél kilométeres sétával érhetők el, a teljes tanösvény hossza körülbelül 4 kilométer. Az út mentén ismertetőtáblák segítik a tájékozódást, és bemutatják a térség földtörténeti múltját, növényzetét, valamint a kaptárkövek kultúrtörténeti jelentőségét is. A túra kényelmes tempóban bejárható, de egyes szakaszokon lépcsőkkel és morzsalékos, csúszós talajjal is számolni kell.

A kaptárkövek nemcsak természeti és tudományos értéket képviselnek, hanem szimbolikus szerepük is egyre hangsúlyosabb. 2017-ben bekerültek a Hungarikumok Gyűjteményébe, többek között az Aggteleki-karszt mellé. Az 1950-es években még kőbányát is nyitottak a területen, amely szerencsére nem okozott visszafordíthatatlan károkat – a helyiek és a szakemberek összefogásának köszönhetően a különleges képződmények ma már fokozottan védettek.

További látnivalók a közelben: Bogács termálfürdője, Noszvaj barlanglakásai, Cserépfalu.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek