Sóstói tanösvény Székesfehérváron – nádasok, rétek és vízparti ösvények a város szélén

Itthon

2026. március 18. Halász Gabi Zsurbej Enikő

Megosztás:

A székesfehérvári Sóstói tanösvény nemcsak egy könnyen bejárható sétaút, hanem egy olyan természetvédelmi terület része, ahol többféle élőhely is megtalálható.

A tó környékén nádasok, rétek, kisebb erdős részek és vizes területek váltják egymást, ettől lesz a bejárása igazán változatos. A Sóstó–Homokbánya Természetvédelmi Terület 218 hektáros, ebből 121 hektár országosan védett.

A terület Székesfehérvár belvárosától nagyjából két és fél kilométerre fekszik, ezért gyorsan elérhető, mégis egészen más hangulata van, mint a városnak. Pár perc séta után a vízfelületek, a nádasok és a csendesebb ösvények kerülnek előtérbe, és már inkább a táj ritmusa határozza meg a bejárást. A tanösvény egész évben szabadon, díjmentesen látogatható.

1 / 4

Sóstói tanösvény Székesfehérváron – nádasok, rétek és vízparti ösvények a város szélén

FOTÓ: Zsurbej Enikő

Több útvonal, nem csak egyetlen körséta

A Sóstó egyik nagy előnye, hogy nem egyetlen rövid útvonalból áll. A területen több mint 8 kilométernyi tanösvény és sétaút húzódik, a fő útvonalak pedig több ponton kapcsolódnak egymáshoz, így rövidebb és hosszabb sétát is könnyű tervezni. A térképen négy útvonal szerepel: az Északi sétány 660 méter, az Északi tókör 2180 méter, a Déli túra 5160 méter, a Keleti sétaút pedig 5340 méter hosszú. A kiadvány külön jelzi azt is, hogy a fő tanösvény 4,2 kilométeres, az Északi-tó körüli szakasz pedig 2 kilométer.

Első alkalommal az északi rész a legkézenfekvőbb választás. Itt vannak a vízhez legközelebb futó ösvények, a madármegfigyelő pontok és azok a szakaszok, ahol rövidebb idő alatt is sokat meg lehet látni a területből. A városi turisztikai oldal 19 interaktív információs táblát és 2 madármegfigyelő kilátót emel ki, a térképen pedig olyan pontok szerepelnek, mint a Kócsag-torony, a Sirály-les, a Bíbic-les és a Vöcsök-les.

A hosszabb útvonalakon már a Sóstó nyugodtabb, kevésbé látogatott részei kerülnek előtérbe. Itt a rétek, a kiszáradó láprétek, a fásabb foltok és a korábbi tájhasználat nyomai határozzák meg a képet. A térképen olyan állomások jelennek meg, mint a Nádi-berek, az Attila-rét, a Belső tómeder, a Lődombok, a Régi lőtér, a Kiszáradó láprét, a Fenyves és a Három nővér. Ettől a séta nem egyetlen tó körüli kör marad, hanem több eltérő karakterű területrészből áll össze.

3 / 4

Sóstói tanösvény Székesfehérváron – nádasok, rétek és vízparti ösvények a város szélén

FOTÓ: Zsurbej Enikő

Gazdag élővilág a város közelében

A Sóstó növényvilága is kifejezetten gazdag. A területen több orchideafaj is előfordul, köztük a tojásdad békakonty, a vitézkosbor, a poloskaszagú kosbor és a fehér madársisak, de megtalálható itt a magyar szegfű is, ősszel pedig az őszi kikerics is megjelenik. A növénytársulások a nádasoktól és a nyílt vízfelületektől a bokorfüzeseken át a fenyvesekig terjednek.

Az állatvilág legalább ennyire sokszínű. A tóban több őshonos halfaj él, köztük compó, csuka, aranykárász és a fokozottan védett lápi póc, emellett jelentős a mocsári teknős állománya is. A Sóstó mégis leginkább a madárvilága miatt ismert: az itt költő madárfajok száma eléri a százat, a mesterséges költőszigeteknek köszönhetően pedig országosan is kiemelt sirálykolóniának ad helyet.

Hasznos tudnivalók a bejáráshoz

A bejárást legegyszerűbben a Sóstó Látogatóközpont felől érdemes kezdeni, amely a Csíkvári út 10. alatt található. Innen jól átláthatók az útvonalak, és a térkép a parkolókat, mosdókat, ivóvízvételi pontokat és a fontosabb bejáratokat is jelöli. A területen a kijelölt útvonalakat kell követni, sötétedés után pedig csak engedéllyel lehet bent tartózkodni.

Kapcsolódó