Mi is lenne ideálisabb helyszín Valentin-napon, mint egy olyan épület, melynek falait évtizedek, sőt, évszázadok óta a szerelem szövi át?

Az értelmező szótár szerint a szerelem „a nemi vonzalmon, a fajfenntartás ösztönén alapuló érzelem, amely főleg a szeretett személy iránti vágyakozásban, a hozzá való ragaszkodásban, az ő eszményítésében és az érte való önfeláldozásban vagy odaadásban nyilvánul meg.”

Szerelmesnek lenni jó, hiszen rózsaszínben látjuk a világot, olyan, mintha méterekkel a felhők felett lebegnénk. Van mindent elsöprő, romantikus, de beteljesületlen és plátói szerelem is. Egy biztos, a szerelem vak, a szerelem törékeny, és néha fájhat, mint ezer késszúrás.

Hazánk telis-tele van olyan építményekkel, melyek tökéletes helyszínei egy szentimentális kiruccanásnak, de valljuk be, még Valentin-napra vagy szerelmi évfordulóra sincs szükség ahhoz, hogy szépségük mellett romantikus történetük is megérintsék a látogatókat.

Andrássy-kastély, Tiszadob

fotó: Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram

A tiszadobi kastély az Andrássy-család több generációjának szolgált lakhelyéül. Az úrilak nem csak építészeti stílusjegyei miatt viselheti magán a romantika kifejezést, hanem egy plátói, vagy ennél merészebb szerelmi történet miatt is. A legenda szerint Andrássy gróf a kastély falai között fogadta a szépséges Erzsébet királynét. Hogy ez így volt-e, vagy sem, úgy tűnik már örökre rejtély marad. Annyi azonban bizonyos, hogy Sissit és Andrássy Gyulát barátság kötötte össze. De arról, hogy ez mennyire volt szoros, már másfél évszázada parázs vita zajlik.

Bory-vár, Székesfehérvár

fotó: Setéth Fazekas Hajnalka | Csodálatos Magyarország

1912-ben Bory Jenő neves építészmérnök Székesfehérvár Öreghegy városrészének északnyugati részén, azon belül is a Mária-völgyben telket vásárolt. A vár építésébe csak az első világháború után kezdett, és egészen haláláig, 40 éven át, építgette, finomította, díszítette az épületegyüttest. Itt minden az alkotó, Bory Jenő szobrász-és festőművész, egyetemi tanár, építész felesége, Komócsin Ilona iránt érzett mélységes szerelméről árulkodik.

Brunszvik-kastély, Martonvásár

fotó: Csodálatos Magyarország

A martonvásári kastély egyike hazánk legromantikusabb, legszebb és legismertebb főúri kastélyának. Ez, részben, köszönhető Beethovennek is, akit a zenetörténészek szerint szoros érzelmi szálak fűztek a helyi nemesi család leányához, a halhatatlan kedveshez, Brunszvik Jozefinhez. A szerelem emlékét ma is hűen őrzik a helyi kastély falai, csak úgy, mint gyönyörű parkja.

Esterházy-kastély, Fertőd

fotó: Ivett Nagy | Csodálatos Magyarország

Esterházy IV. Miklósról, aki a 19. és a 20. század fordulóján újból életre keltette a fertődi Esterházy-kastélyt, a főúri körökben úgy gondolták, hogy a királyi családból való főhercegnőt vesz majd nőül, hogy válságos időkben legyen közbenjárója a nemzet ügyeinek a trónnál. Ám a fiatal Esterházy mégis inkább szerelmi házasságot kötött egy magyar grófkisasszonnyal. Ilyen házasságra az Esterházy hercegek körében évszázadok óta nem volt példa, de hát a szerelem már ilyen. Miklós választottja Cziráky Margit Ludovika Johanna grófnő volt, házasságkötésük hírét is csak akkor hozták nyilvánosságra, mikor a papa, a család feje, Esterházy Pál a halálos ágyán végül áldását adta a frigyre.

Nádasdy-kastély, Nádasdladány

fotó: Setéth Fazekas Hajnalka | Csodálatos Magyarország

Gróf Nádasdy Ferenc és az ifjú Zichy Ilona grófnő között mesébe illő szerelem lángolt, melyet 1868-ban meg is pecsételtek az oltár előtt. 1873-ban kezdtek bele közösen kastélyuk építtetésébe, amely 1876-ra beköltözhetővé vált, de a legdíszesebb termek belső munkái az 1880-as évek elejéig folytak. Időközben a grófnő elhunyt, de szerelmes özvegye, Ferenc, a közösen megálmodott szerelmi fészek minden termét úgy rendezte be, mintha Zichy Ilona még élne.

Nádasdy-vár, Sárvár

fotó: Csodálatos Magyarország

Kanizsai Orsolya és Nádasdy Tamás közösen megélt, mintegy harminc évét gyakran emlegetik a 16. század legjobb házasságaként. A feltörekvő nemes és a kamaszlány érdekből kötött, korai házassága a nehéz kezdet ellenére remek döntésnek bizonyult. Legendás szerelmi kapcsolat lett belőle, melyre levelezésük ad bizonyságot, mivel az egymástól igen gyakran távollévő pár lételeme volt a levélírás.

Wenckheim-kastély, Szabadkígyós

fotó: Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram

Szerelem egy kis pikantériával – fogalmazhatnánk röviden a szabadkígyósi kastélyhoz kapcsolódó romantikus szálat. Wenckheim (III.) József volt az, aki a 19. század első évtizedeiben egyszintes klasszicista kúriát emeltetett Szabadkígyóson. Első két házasságából nem született gyermeke és amikor másodszor is özvegy maradt, 67 évesen kulcsárnője 22 éves lányának, Scherz Krisztinának kezdett udvarolni. Az ő frigyükből született Wenckheim Krisztina, aki mindössze három éves volt, amikor megörökölte a birtokot. Volt, aki nem nézte jó szemmel a házasságot: Wenckheim Károly, aki emiatt esett el az örökösödéstől, egy fekete koporsót küldött a vőlegénynek az üzenettel: „Neked nem asszony, hanem ez kell”. A sors különös fordulata, hogy végül mégis osztozott a vagyonból Wenckheim Károly családja, hiszen az ő fia vette el Krisztinát.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

Romantikus balatoni helyszínekről itt olvashatsz >>