Itthon
Ha egy nyugodt, mégis izgalmas kirándulásra vágyunk, Ragály tökéletes úti cél lehet.
Ragály Magyarország északi részén, az Aggteleki-karszt es a Putnoki-dombság határvonalán fekszik. A település könnyen megközelíthető autóval, a legközelebbi nagyobb város, Miskolc, mindössze egy órás autóútra van. A természetközeli fekvésének köszönhetően Ragály ideális kiindulópont lehet a környező dombok és erdők felfedezéséhez.
Ragály története messzire nyúlik vissza az időben, hiszen már a a bronzkorban is lakott volt. Az első írásos emlékek a településről a 13. századból származnak.
A helység a 14. században kettévált Nagyragályra és Kisragályra, de a két falu közigazgatásilag továbbra is összetartozott. A törökök fosztogatásai miatt Kisragály 1560-ra teljesen elnéptelenedett, jobbágyai elmenekültek, vagy védettebb településekre vándoroltak. Nagyragály portahelyei is pusztulásnak indultak.
A község a 15. század közepétől nagyrészt a Ragályi család tulajdonába került. A ragályi uradalmat báró Balassa-Ragályi Ferenc virágoztatta fel a 20. század elején.
A település egyik legfőbb látnivalója a 18. században, 1743-ban épült Ragályi kúria, melyet utoljára báró Ragályi Balassa Ferenc építette át klasszicista stílusban 1906-ban. Az épület jobb oldalán az 1950-es években két bejáratot alakítottak ki, egyik a jelenlegi könyvtárhelységhez vezet, a másik a Polgármesteri Hivatalba. Az épületben találhatjuk még a Falumúzeumot, Balassi Bálint életéről és munkásságáról szóló állandó kiállítást. A kastélykert öregedő fái között találjuk Balassi Bálint 2005. májusában felavatott bronz szobrát. A mellszobrot Borsi Antal szobrászművész készítette.
Közvetlenül a Ragályi Balassa kastély szomszédságában találhatjuk a Ragályi kastélyt, melyet klasszicista stílusban az 1820-as években építette át a Szabó család. A kastély egy emeletes, helyben égetett téglából építették, alapját kövekkel is megerősítették. A téglákban ma is látható a beleégetett R.F. (Ragályi Ferenc) monogram.
Református temploma a 13. században épült, 1564-ben a törökök lerombolták. A felújított templomot 1626-ban tűzvész pusztította el. Ezt követően újra és újra helyre állították. 1908-ban a huszártornyot a tető nyugati végére helyezték át, melynek magassága 15 méter.
Ragály katolikus templomát 1842-ben emelték, védőszentjéül Xavéri Szent Ferencet, India védőszentjét választották. Az épület a II. világháború alatt, 1944-ben erősen megrongálódott. 1952-ben állították helyre Ignácz Géza plébános irányításával. A falakon látható festményeket Prokop Péter, Rómában élő magyar festőművész készítette 1954-ben. Főoltárképe 1958-ban készült, Xavéri Szent Ferencet ábrázolja térítés közben az indiánok és pápuák között. A templom mellett klasszicista stílusú plébánia épület áll.
A falutól nem messze, az Aranyos-tető nyárral, fenyővel telepített oldalán látható Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye legidősebb kocsányos tölgye, mely 26 méter magas, 638 cm törzskerületű. Az Emléktölgy az 1922-es tarvágás során azért menekült meg, mert a favágóknak nem volt olyan nagy fűrészük, amivel ki tudták volna vágni.
A település környéke gazdag történelmi, kulturális és természeti kincsekben, amelyek felfedezése felejthetetlen élményeket nyújt minden látogatónak.
Az Aggteleki Nemzeti Park hazánk egyik legjelentősebb természeti kincse. A park legismertebb látványossága a Baradla-barlang, amely a világörökség része és Közép-Európa legnagyobb cseppkőbarlangja. De érdemes felkeresni a Jósvafői Tengerszemet is, a hegyek között fekvő kristálytiszta vízű tavat.
Az Edelényi Kastélysziget, amely körülbelül 25 km-re fekszik Ragálytól, a régió egyik legszebb barokk kastélya. A kastély a 18. században épült és egy festői szigeten helyezkedik el, amelyet egy díszítő halastó vesz körül. Az épület impozáns belső tere és a környező park ideális helyszín egy kellemes sétára.
Rudabánya, amely mindössze 15 km-re található Ragálytól, híres a bányászati múltjáról, az itt talált őslénytani leletekről, és persze a tóról.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!