Itthon
A kellemes erdei környezetben kialakított, gondosan karbantartott forrás és kegyhely nemcsak a vallásos emberek számára fontos állomás, hanem a túrázók és kirándulók kedvelt pihenőhelye is.
A Szentkút és környéke történelmi, vallási és természeti értékeket egyesít, amelyet érdemes felfedezni.
A Pilisszentkereszt melletti Mogyorós-forrást a 19. század közepétől már csodatévő helyként ismerték a környék lakói. Az 1858-as lourdes-i jelenések híre eljutott a faluba, és ennek hatására építették ki a Mária-kegyhelyet és a kis kápolnát. A hely népszerűsége gyorsan növekedett, a forrás vize köré egyre több csodás történet szövődött. A szóbeszéd szerint számos gyógyulás történt itt, és a hívők szájról szájra adták tovább a hírt a különleges erejű forrásról.
Az egyik legismertebb eset 1949-ben történt, amikor Erdei Matild, egy 19 éves csobánkai lány súlyos bénulásából gyógyult meg a forrás vizének hatására. Ezt az eseményt a plébánia Historia Domusa 1950-ben is feljegyezte, és azóta is a hely történetének egyik legfontosabb mozzanataként tartják számon.
Bár a kegyhely hivatalos egyházi elismerést nem kapott, a helyiek és a zarándokok hite töretlen maradt. Az 1860-70-es évek óta tisztelik a Szent-kutat, amely a Mária út és a Magyar Zarándokút egyik fontos állomása. Sarlós Boldogasszony ünnepén minden évben ünnepi szentmisét tartanak itt, amelyen messziről érkező hívek is részt vesznek.
A szabadtéri kápolna előtti fán egy régi felirat olvasható: “Vándor, ki erre mégy, mondd szívből: Üdvözlégy.”
A Szentkút egy barlangszerű, de nyitott kápolnával rendelkezik, amelyet kis kerítéssel körbevett padsorok vesznek körül. Az itt tartott szertartások alatt a hívők kényelmesen elhelyezkedhetnek, és a természet csendjében elmélkedhetnek. A kápolnától néhány lépésnyire található a bővizű forrás dupla kifolyója, amelyhez néhány lépcső vezet le. Az itt feltörő kristálytiszta vizet évszázadokon át fogyasztották, és az I. világháborúig palackozták is, mivel ásványi anyagokban gazdag.
A Szentkút környezetét öreg tölgyfák és árnyas domboldalak ölelik körül. A nyári hőségben is kellemesen hűs pihenőhelyet biztosítanak a látogatóknak, ahol padok és asztalok várják a megfáradt zarándokokat és túrázókat. Az erdő mélyén, a forrás csobogása mellett ülve könnyű elmerülni a természet nyugalmában, miközben a hely spirituális atmoszférája is magával ragadja az ide látogatót.
A pilisszentkereszti Szentkút létezésére vonatkozó első írásos emlékek a 20. század elejéről származnak. Borovszky Samu megyei monográfiájában már a település egyik természeti nevezetességeként említi meg, és egy 1913-as helytörténeti könyvben, Szűcs Gyula írásában részletesebb leírás is található róla.
A helyhez számos mítosz és legenda kapcsolódik: egyes beszámolók szerint fehér galambok jelentek meg a forrás vizében, mások pedig Mária képét látták benne. Az is elterjedt, hogy egyes helyi családoknak a Boldogságos Szűz jelent meg a Szentkútnál.
A pilisszentkereszti Szent-kutat két irányból is megközelíthetjük: a Mogyorós-árok mentén vezető úton, amely enyhén emelkedő, árnyas ösvény, vagy a falu közepétől, a Feszületektől induló ösvényen, amely könnyed sétával elérhető.
A forrás vizéhez való megérkezés különleges élményt nyújt, hiszen a hely energiája, csendje és nyugalma azonnal hatással van az ide látogatókra. Egyesek szerint a forrás vize gyógyítja és energetizálja az emberi testet és lelket, ezért sokan visznek magukkal egy palackkal, hogy otthon is élvezhessék jótékony hatását.
Ha hosszabb túrát szeretnénk tenni, érdemes összekötni a látogatást a környék más természeti csodáival:
• Dobogókő, amely a Pilisi Parkerdő egyik legszebb kilátópontja, és sokan Földünk spirituális központjai között tartják számon.
• Dera-szurdok, amely izgalmas sziklaszurdokkal, fahidakkal és vízesésekkel várja a természetkedvelőket.
• Boldogasszony-kápolna, a mészkőből falazott pilisszántói kápolna
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!