A Pilis a Kárpát-medence történelmének hagyományosan szent hegye.

Az ezoterikus tanítások szerint a Duna íve és a Pilis délnyugati előterében húzódó medencében, a Budát Esztergommal összekötő út által bezárt szív alakú terület különös jelentőséggel és misztikus erővel bír, s nemcsak Magyarország és a Kárpát-medence szempontjából, de világviszonylatban is kiemelkedő fontosságú. Ám a Pilis kezdetektől fogva a magyarság szakrális területe.

HIRDETÉS

A Pilis, mint mészkőhegység természetes adottsága, hogy számos barlang található benne. Talán ez vonzhatta ide már a 1-13. századtól a különböző szerzetesrendeket. Itt alapított III. Béla királyunk cisztercita monostort. Szent Özséb nevéhez fűződik az egyetlen magyar alapítású rend, a pálosoké. Szent Özséb hét év remetéskedés után egy látomástól indíttatva elindult, hogy összegyűjtse a Pilis remetéit, és kolostort építettek, ami feltehetően a mai Klastrompusztai romok helyén állt. A remeték egyre többen lettek, végül a pilisszentléleki, a pilisszentlászlói és a pilisszentkereszti kolostorok által formált ún. pilisi háromszög szakrális körzetében alakították ki központjukat.

A Pilisszántó feletti Magas-hegyen 2006-ban tették le a Boldogasszony-kápolna alapkövét és abban az évben fel is szentelték. Az épületet Makovecz Imre és társa, Őrfi József tervezte, s ez volt Makovecz Imre első olyan terve, hogy az egész épület csak kőből és nem fából épült.

A kápolna bejárata fölött kőből faragott Napmadár kitárt szárnyaival a Szentlélek hívja a betérni szándékozót és köszönti a hegyszorosból vele szemben felkelő Napot. A kápolna két tornyában két előrehajló csuklyás pálos remete áll őrt.

A kör alakú kápolna különlegessége, hogy a szemközti, sumér elnevezésű Ziribár hegyszoros mögül felbukkanó Nap a decemberi nap-éjforduló hajnalán fénybe öltözteti az oltár mögött ülő Boldogasszonyt.

A kupola tetején fekvő Buckó György készítette üveg fénynyílás alakja a szántói Pálos Keresztes Kő formáját kapta.