Pákozdi ingókövek: 300 millió éves, páratlan gránit sziklák

Itthon

2022. február 2. Halász Gabi Csodálatos Magyarország

Megosztás:

Budapesttől nem messze, a Velencei-hegységben, Pákozd mellett különös kőtömbök magasodnak a táj fölé. E furcsa, egymáson egyensúlyozó sziklák “természetellenesen” billegő elhelyezkedésükről kapták nevüket: ingókövek.

A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó, 44 hektáros Pákozdi Ingókövek Természetvédelmi Terület 1951 óta védett, s a geológiai formációkon kívül a vegetációt is magában foglalja. A Velencei-hegység földtani alakzatainak bemutatására szolgáló Gránit-tanösvény átvezet a természetvédelmi területen is, s ha e jelzéseket követjük, az összes képződmény mellett elhaladunk. A Velencei-hegység valóságos geológiai tárház: felszínén ingókövek, kőtengerek, gránitkúpok is megtalálhatóak. A legérdekesebb képződmények nevet is kaptak: például Kocka-kő, Gomba-kő, Kis-Cipó, Oroszlán-kő, Pandúr-kő.

Keletkezésükre tudományos és mitikus-misztikus-történelmi magyarázat is létezik, egy azonban vitathatatlan: az óriási gránitkövek látványa lenyűgözi az arra járó kirándulókat.

Geológusok pro és kontra

Természetesen nem csak történészek állnak szembe egymással, ha a pákozdi vagy a sukorói ingókövek keletkezéséről esik szó: a geológusok éppígy eltérő nézeteket vallanak. Egyesek szerint száz kilométeres körzetben még csak hasonló összetételű kő sem található, tehát azokat vélhetően ide kellett szállítani valahonnan. Mások úgy gondolják, hogy az ingókövek lehettek ugyan ősi szakrális helyek, mindazonáltal kialakulásukra geológiai magyarázat is van.

1 / 23

Pákozdi ingókövek: 300 millió éves, páratlan gránit sziklák

FOTÓ: Csodálatos Magyarország

A 300 millió éves, erősen lepusztult Velencei-hegység hazánk egyetlen gránit alapkőzetű hegysége, így az Magyarország földtani értelemben vett legöregebb tájegysége.

A pirosas gránitkőzete a földtörténeti ókorban alakult ki. Később ezt az akkorra már lepusztult, mészkő és agyagpala által fedett rögrendszert andezitvulkánok törték át, s kitöltötték a repedéseket. A felaprózott gránit a földfelszín alatt tovább pusztult, mállott, s az óriási gránitrögök lekerekített, zsákformájú tömbökké formálódtak. Később a mállás termékeit, a puhább kőzeteket és üledékeket a felszíni erők, az esővíz és a szél koptatták le a gránitalakzatokról.

2 / 23

Pákozdi ingókövek: 300 millió éves, páratlan gránit sziklák

FOTÓ: Csodálatos Magyarország

Így kerültek napvilágra az izgalmas formavilágú, hatalmas, egymásra támaszkodó gránittuskók, melyek úgy hevernek szanaszét, mintha egy óriás szórta volna el markából a kavicsokat.

Egyes darabok csak az élükkel támaszkodnak az alattuk lévő sziklákon, amelyeken el is mozdulhatnak anélkül, hogy eldőlnének, ezért nevezik őket ingóköveknek. Ilyen formációk csak egy bizonyos fajta, durvaszemű, minden irányban egyformán hasadó, tömbökben elmálló gránitból keletkeznek, és Magyarországon csak a Velencei-hegységben találhatók. Akár hiszünk a csodákban, a legendákban, vagy hihetetlennek hangzó őstörténeti fejtegetésekben, akár nem, egy biztos: a pákozdi ingókövek lenyűgöző látványt nyújtanak.

3 / 23

Pákozdi ingókövek: 300 millió éves, páratlan gránit sziklák

FOTÓ: Csodálatos Magyarország

Túránkat a Bella-tónál kezdtük, a felvezető szekérút gyér erdőrészek között halad. A hegység nagyon alacsony, jelentős emelkedő nincs az útvonalon.

A mindenhol kibukkanó kőzetet alig takarja egy kis termőréteg, így az erdő silány, inkább csenevész bokrok, cserjék, fűfélék borítják nagyrészt a felszínt.

Az erdősebb rész után a táj nyíltabbá vált, és egy kis kaptató után máris egy sok millió éves “dombtetőn” álltunk, óriás körpanorámával. A turistajelzések sok esetben a sziklákra vannak felfestve.

5 / 23

Pákozdi ingókövek: 300 millió éves, páratlan gránit sziklák

FOTÓ: Csodálatos Magyarország

Észak felé Pátka és Lovasberény, mögötte a Vértes vonulatai, nyugatabbra a Keleti-Bakony látszott, dél felé a tó mindent uraló látképe, keletre a Meleg-hegy – 352 méterével a hegység legmagasabb pontja -, a rajta magasodó rádiótoronnyal.

7 / 23

Pákozdi ingókövek: 300 millió éves, páratlan gránit sziklák

FOTÓ: Csodálatos Magyarország

Első megállónk a Pogány-kő előtt volt egy pad, amelyet Árpád pihenőnek hívnak.

A padtól kőhajításnyira magasodik a Pogány-kő, az első jelentősebb sziklaképződmény. A tájból 3-5 méterre magasodik ki, de a tenger szintjétől is csak 241 méterre van.

10 / 23

Pákozdi ingókövek: 300 millió éves, páratlan gránit sziklák

FOTÓ: Csodálatos Magyarország

A kövek tetejére könnyen fel lehet mászni.

A Pogány-kőtől pár perc az oroszlánfejre hasonlító Oroszlán-kő, majd ugyanennyi onnan a Kocka-kő, talán a legmeghökkentőbb formájú alakzat; egy élére állított, szinte teljesen szabályos kocka, két kő közötti repedésbe állva.

12 / 23

Pákozdi ingókövek: 300 millió éves, páratlan gránit sziklák

FOTÓ: Csodálatos Magyarország

Egy pár száz méteres bozótoson átvezető kis ösvényen nem sokára elértük a nap leghatalmasabb kövét, a Pandúr-sziklát.

A Pandur-szikla nem is egy kő, hanem sok hatalmas, több méter magas kődarab.

Egymáson, legömbölyödött formák, mindenféle kötés, kötőanyag nélkül. Inoghatnának is – innen a nevük, a látványuk pedig egészen meghökkentő, és lenyűgöző.

15 / 23

Pákozdi ingókövek: 300 millió éves, páratlan gránit sziklák

FOTÓ: Csodálatos Magyarország