Itthon
Hogy a természet, az emberi kéz, netán valamely természetfölötti erő alkotta e mesés és hatalmas kőszobrokat, még ma is megmozgatja az emberek fantáziáját.
Egyes vélemények arról szólnak, hogy a Nagy-Britanniában található Stonehenge-hez hasonlóan nem természeti képződmények, hanem a természeti népek állították őket, hogy segítsenek nekik félelmeik legyőzésében, netán vallási, csillagászati célokat szolgáljanak.
Később a már lepusztult, mészkő és agyagpala által fedett rögrendszert andezitvulkánok törték át, amelyek kitöltötték a repedéseket. A felaprózott gránit a földfelszín alatt tovább pusztult, mállott, s az óriási gránitrögök lekerekített, zsák formájú tömbökké formálódtak. Ezt követően a mállás termékeit, a puhább kőzeteket és üledékeket a felszíni erők, az esővíz és a szél koptatták le a gránitalakzatokról.
Az ingókövek környékén járva sokan számoltak be kellemes érzésekről: melegséget, fájdalomcsillapító hatást tapasztalnak. Az ezoterikus tanok hívei szerint ez az itt található energiavonalaknak köszönhető.

fotó © Simák Gergő | Csodálatos Magyarország

fotó © Simák Gergő | Csodálatos Magyarország
A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó, 44 hektáros Pákozdi Ingókövek Természetvédelmi Terület 1951 óta védett, s a geológiai formációkon kívül a vegetációt is magában foglalja.

fotó © Simák Gergő | Csodálatos Magyarország
A Velencei-hegység földtani alakzatainak bemutatására szolgáló Gránit-tanösvény átvezet a természetvédelmi területen is, s ha e jelzéseket követjük, az összes képződmény mellett elhaladunk.

fotó © Simák Gergő | Csodálatos Magyarország
A legérdekesebb képződmények nevet is kaptak, mint Kocka-kő, Gomba-kő, Kis-Cipó, Oroszlán-kő, Pandúr-kő.

fotó © Simák Gergő | Csodálatos Magyarország
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!