A mintegy 70 hektáros kastélypark, melyet anno Heinrich Nebbien tervei alapján alakítottak ki, 1954 óta természetvédelmi terület.

Brunszvik Antalnak Mária Terézia adományozta a grófi rangot és a martonvásári birtokot, ahol a gróf 1783-ban kezdett bele a földszintes barokk kastélyának építésébe. Az évszázadok során számos alkalommal végeztek bővítést és átalakítást az épületen, ami először klasszicista, majd neogót stíluselemekkel gazdagodott. Mai kinézetét az 1870-es évek második felében nyerte el. A kastélyban a család négy generációja élt, majd az építmény Habsburg-Lotaringiai József Károly főherceghez került, aki később Dreher Antal sörgyárosnak adta el. 1945-ben hadikórházként funkcionált az épület, 49-től napjainkig pedig a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának ad otthont.

HIRDETÉS

Az egyemeletes épület szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese igazi romantikus hangulatot teremt.

fotó: Victor Toader | Csodálatos Magyarország

Brunszvik Antal majd fia, Ferenc virágzó gazdaságot teremtett itt, a 70 hektár területű angolkertet Heinrich Nebbien tervei alapján alakították ki. Számos különleges fafajt telepítettek, megtalálható itt a vöröslevelű japán juhartól kezdve a páfrányfenyőn keresztül a tulipánfáig, a mocsárciprus pedig a hely egyik büszkesége.

A park közepén átfolyó Szent László-patak vizének felduzzasztásával kis tavat alakítottak ki, benne szigetet.

fotó: Victor Toader | Csodálatos Magyarország

fotó: Victor Toader | Csodálatos Magyarország

A második világháborúban nagy károkat szenvedett a park.

fotó: Victor Toader | Csodálatos Magyarország

A parkban mintegy 400 féle fásszárú növényféleség található, lombhullatók és örökzöldek egyaránt.

fotó: Victor Toader | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

250 éve született Beethoven, aki többször is járt a Brunszvik-kastélyban

Arról megoszlanak a vélemények, hogy december 16-án, vagy 17-én látta-e meg a napvilágot a zeneszerző, de az biztos, hogy 1770-ben.