Minden idők egyik legnagyobb zenei talentuma Bonnban született, egy flamand zenészcsalád gyermekeként.

Részeges apja mindenáron Mozarthoz hasonló csodagyereket akart belőle nevelni, így a kisfiúnak már akkor zongoráznia kellett, amikor a billentyűket még csak zsámolyról érte el.

1786-ban Bécsben Mozart fogadta tanítványául, de csak néhány órát vehetett tőle, mert anyja halála miatt haza kellett utaznia. Beethoven később visszatér Bécsbe, ahol Salieri lett a zenetanára. A császárvárosban zongoravirtuózként lett ismert, első nyilvános fellépésén Mozart d-moll zongoraversenyét és saját B-dúr zongoraversenyét játszotta.

Hallása 1795 után kezdett megromlani, ám életének leginkább kínokkal teli időszaka egyben nagy teremtő korszaka is. Ekkor írta hatalmas szimfóniáit, köztük az V. Sors és a VI. Pastorale szimfóniát. E korszakban született negyedik és ötödik zongoraversenye, a Waldstein és az Apassionata zongoraszonáta, egyetlen hegedűversenye és egyetlen operája, a Fidelio.

Az elbeszélések szerint Ludwig van Beethoven az Appassionata és a Holdfény szonátát is a martonvásári Brunszvik-kastély történelmi falai között komponálta.

fotó ©  Békési József | Csodálatos Magyarország

S ha igaz a szóbeszéd, akkor Beethoven nem csak a zeneszerzésre és a zongoraleckékre fókuszált a rezidencián, hanem szerelmi szálak is szövődtek az úrilakban.

fotó ©  Békési József | Csodálatos Magyarország

A zeneszerzőt egy bécsi utazás és szalonlátogatás alkalmával Bruszvik Antal özvegye kérte fel, hogy tanítsa zongorázni az eladósorba került lányait. Ahogy a tehetséges zeneszerzők többsége, úgy Beethoven sem szívesen tanított, a lányokkal mégis szívesen foglalkozott. Ez idő alatt jó kapcsolatot épített ki testvérükkel, Brunszvik Ferenccel, aki mecénása is lett.

A 20. század elején napvilágra került levelezései szerint nemcsak Ferenc miatt tért vissza többször is a kastélyba.

fotó © Kocsis Erika| Csodálatos Magyarország

Beethoven leveleit egy halhatatlan kedvesnek címezte.

Bár sokáig nem nyert egyértelmű magyarázatot, hogy titokzatos imádottja melyik lány volt, Brunszvik Teréz vagy Brunszvik Jozefin, esetleg egy teljesen más hölgy.

fotó © Tóth Gabriella | Csodálatos Magyarország

A kastélyban kialakítottak egy Beethoven Emlékmúzeumot, ahol a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. Látható többek között a zeneszerző hajtincse, szoborportréja és arcképe, megismerhetjük magyar vonatkozású műveit és egyéb magyarországi kapcsolatait is.

Minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője 1827. március 26-án halt meg Bécsben.

fotó © Tóth Gabriella | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Csipetnyi Anglia a Mezőföld közepén: a martonvásári Brunszvik-kastély és parkja

1815-öt írtunk, mikor a híres angol utazó, Richard Bright, az európai körútja során látogatást tett a Habsburg Birodalomban, hazánkban is.