A Bakony és a Vértes közötti Móri-árok gyöngyszeme: Mór
De Mór, az Ezerjó városa, ennél sokkal több: ha nem is ezer, de számos műemléke, épített öröksége miatt kihagyhatatlan úticél.
Mór története az újkőkorig vezet vissza. A település helyén már évezredekkel ezelőtt virágzó élet folyt, az 5. és 6. századbankelták lakták e vidéket. 1070. körül egy I. László korabeli oklevélben említik először Mórt Willa Mour néven. A település először királyi, majd püspöki birtok volt. A város a 15. században jelentős fejlődésnek indult, királyi vámhely lett.
Mór középkori plébániatemplomának helyén áll a Magyar templom, melynek tornya és a csatlakozó falak jelentős magasságig középkoriak első említése 1484-ből való.
A mai templomot Havranek Ferenc építész és Arányi műépítész tervei szerint Csáder Ferenc vállalkozó építette 1887–1888-ban. Háromhajós, neogótikus templom, az első emeleti középkori gúlasisakos tornyokkal.
Előtérben a Boldog Gizella szobor
A város fejlődését a török hódoltság visszavetette. A török kiverése után a lakosság számának nagymérvű csökkenése miatt német betelepülésre került sor, amelynek fő szakasza 1696-1720 között volt. Ekkor kezdődött a községben az igazi szőlőtermelés. A németek hozták magukkal jellegzetes szőlőkultúrájukat, amely jelentősen eltért a magyarországi műveléstől.
1755 szeptemberében gróf Lamberg Ferenc Antal lett Mór első embere, és hamarosan díszes kastélyt építtetett.
A város emblematikus épülete, a késő barokk Lamberg-kastély, 1762-66 között épült. A nyári rezidenciának szánt barokk úrilak az 1810-es földrengés utáni, helyreállított állapotában látható. A földrengés pontos idejét a kastély tetején lévő óra segítségével tudták megállapítani, amely a rengés miatt 1810. január 14-én 18 óra 10 perckor állt meg.
Az egyemeletes, manzárdtetős épület belső falait színpompás falfestések díszítették, az emeleten lévő női szalon falain még ma is láthatók a falfestmények maradványai. A kastély tervezője Fellner Jakab, építtetője Lamberg Ferenc Antal gróf volt. Jelenleg a Radó Antal Könyvtár, a Lamberg Kastély Kulturális Központ és a Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás működik az épületben.
Dorogi János szobra a kastély parkjában.
Mór belvárosának hangulatos parkja kis hidakkal, tavacskával, játszótérrel.
Az általános műemléki védelem alatt álló volt Járásbíróság
Historizáló stílusban 1908‐1909. között épült járásbíróság, községháza és tűzoltóság számára, ma a járási hivatalok, posta és tűzoltóság működik benne.