A horgászparadicsom a fotósokat is mágnesként vonzza.

Bokod a Közép-dunántúli régióban, az Oroszlányi Kistérségben fekvő település. Az első írásos említése 1146-ból származik. 1326-ban Károly Róbert innen származó jegyzőjének, Bokodi Györgynek a nevében került elő a település neve. A 16. század közepén a török veszedelem miatt lakatlanná vált a falu. 1606-tól újra elindul a falu benépesülése. A 20. században Bokod a környező településekkel együtt bekapcsolódott a szénbányászatba.

HIRDETÉS

A falu határában építették fel a Vértesi Hőerőművet, és emiatt egy jelentős nagyságú, 130 hektáros hűtőtavat kellett létrehozni.

fotó © Békési József | Csodálatos Magyarország

Olyan, mintha a házak úsznának a vízen.

fotó © Békési József | Csodálatos Magyarország

A tavat az Által-ér táplálja, utóbbi felduzzasztásának, illetve az itteni rét elárasztásának köszönheti létét.

fotó © Békési József | Csodálatos Magyarország

A hulladékhőnek köszönhetően a Bokodi-tó sose nem fagyott be, hőmérséklete éppen ideális volt a gazdag élővilág kialakulásának, főleg a halak számára kedvezett, így a horgászok hamar felfedezték maguknak.

fotó © Békési József | Csodálatos Magyarország

2015-ig, az erőmű bezárásáig télen is varázslatos látványt nyújtott, hiszen gőzölögve hívta fel magára a figyelmet a legcudarabb hidegben is.

fotó © Békési József | Csodálatos Magyarország

A Bokodi-hűtőtó vagy, ahogy a helyiek nevezik, az Erőműi-tó.

fotó © Békési József | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Festői romok a Vértes vadonjában: a vértesszentkereszti apátság

Több évtizeden át építették a vértesszentkereszti apátságot, amely a román stílusú építészet egyik magyarországi gyöngyszeme.