A valaha lenyűgöző Szent Kereszt tiszteletére szentelt templom és kolostor a 12. század első felében épült a Csák nemzetség vértesi birtokán.

Az első írásos feljegyzés 1146-ban a Csák nemzetségből származó Ugrint nevezi meg a Sancta Crux de Wirthis monostor alapító és adományozó kegyurának. A monostort, amely kezdetben csak szerény épületegyüttes lehetett, II. Ugrin jelentősen kiépíttette és megfelelő javadalmakkal látta el.

Az apátság fénykora a 13. század első harmada volt.

A keleti tájolású, háromhajós, bazilikás elrendezésű, román kori templom belső terének hossza 32,5, szélessége 16 a kereszthajóknál 19,6 méter.

Egyedi szentélykiképzése mellett a háromhajós térhez kereszthajó csatlakozik, tehát a hely nevét adó „kereszt” megjelenik a templom alaprajzában is.

fotó © NÖF

Építészeti megoldásaiban – valószínűleg francia hatásra – már megjelenik a korai gótika. Ezt mutatják a nyolcszögű pillérek, a bimbós, leveles oszlopfők és a hajó csúcsíves záródása is.

Csodálatosak az apátság faragványai, az oszlopfők, a növényi ornamentika és az állat-, valamint emberábrázolások.

fotó © NÖF

A kolostort sánc és árok övezte, és először bencés, később Domonkos-rendi szerzetesek lakták. A környéket 1543-ban elfoglaló törökök elől a szerzetesek elmenekültek. A kolostort a török felgyújtotta, és már később sem építették újjá. Köveit építkezésekre hordták el, a díszes, faragott részleteket pedig az Esterházy család tatai angolkertjében álló műromba foglalták bele. 1940-ben volt a terület első régészeti feltárása, és a 80-as években végezték el az első renoválási munkákat. A régészeti leletanyag legszebb faragott köveit a tatai Kuny Domokos Múzeum állandó kiállításán csodálhatjuk meg.

A vértesszentkereszti műemlék a Műemlékfelügyelet határozata alapján jelenleg nem látogatható.

fotó © NÖF

Mára már csupán néhány 8–10 m magas megszürkült falmaradvány, széles falpillér, kapuboltozat-töredék maradt meg eredeti helyén.

De így is az ország egyik legszebb műemlékmaradványa.

fotó © NÖF

Kapcsolódó

Gánti Bauxitföldtani Park, marsbéli táj a Vértes egykori bányája

Már a címben lelőttük a választ arra a kérdésre, hogy melyik bolygón készülhetett a fotó, hiszen a Földünkön, sőt hazánkban, az Európában is ritkaságnak számító Bauxitföldtani Parkban.

Kapcsolódó

A bokodi lebegő falu cölöpökre épült házai

A mesterségesen kialakított Bokodi-tavon hosszú, fapallókból készült stégek vezetnek a cölöpökön álló színes horgászházakhoz.