Őszi kirándulás a Bakony fővárosában Zircen, a Ciszterci Apátságnál

A Veszprém megyei települést hazánk legmagasabban fekvő városának titulálják, de nemzetközi hírnevet nem ez szerzett a festői kisvárosnak.

A turisztika térképére monumentális apátságával véste be magát, melyet a franciaországi Clairvaux-i ciszterci apátság filiájaként III. Béla király alapított 1182-ben.

Eleinte csak Bakonyi apátságként nevezték a környéken, de 1199-ben egy okmányban már Zirc néven említették. A török időkben az apátság hanyatlásnak indult: a törököktől rettegő szerzetesek 1538 körül elhagyták a kolostort, amelyet Veszprém török kézre kerülése után fel is dúltak. A háborús idők elmúlásával. az 1700-as években új lendületet kapott a zirci apátság újjáépítése és az apátság elhagyott birtokainak újranépesítése is.

A középkorból fennmaradt romos épületrészeket is felhasználták a mostani apátsági templom építéséhez, amelyhez 1732-ben kezdtek neki. Az apátsági templom tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt.

1810-ben Poroszország kormánya feloszlatta a sziléziai apátságot. Miután az utolsó heinrichaui apát 1814-ben meghalt, a zirci apátság önállóvá vált és a magyarországi ciszterci rend központjává vált. 1982-ben, alapításának nyolcszázadik évfordulóján nyerte el a templom basilica minor címet.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!