Mezőkövesd, a Matyóföld központja, ahol találkozik a múlt a jelennel

Itthon

2023. május 30. Halász Gabi Hatvani Anikó

Megosztás:

A tizenhétezer lakosú Mezőkövesd az Alföld és a Bükkalja találkozásánál fekszik és Matyóföld fővárosának is nevezik.

Matyóföld elsősorban a népviseletéről és a hímzéséről ismert, amely 2012-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára is. A tájegység azonban ennél sokkal többet nyújt, érdemes hát felfedezni!

Matyóföld mindössze három települést foglal magába, Tardot, Szentistvánt és Mezőkövesdet. S bár nem egy nagy tájegység, ennek ellenére kultúrája és értékei nagyon is gazdagok, nem beszélve a csodás tájról és a folyamatos fejlesztésekről, amik által egyre fontosabb turisztikai célponttá is válik a vidék.

Most kalandozzunk Mezőkövesden, Matyóföld szívében.

Mezőkövesd területe már a népvándorlás korában lakott volt. Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de 1275-ben egy egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el. A 14. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése.

1464-ben Mátyás király városi rangot adományozott a településnek, 1472-ben a király járt is a városban. Sokan úgy tartják, a Mátyást szerető matyók a király nevének becézett alakjából kapták nevüket. 1544-től török hódoltság alatt állt a város, 1552-ben – az egri vár ostromának évében – elpusztult, az 1596-os mezőkeresztesi csata után évekre lakatlan maradt, és nem is nyerte vissza régebbi népességszámát a török idők végéig.

2 / 15

Mezőkövesd, a Matyóföld központja, ahol találkozik a múlt a jelennel

FOTÓ: Hatvani Anikó

1784-ben Mezőkövesd megváltotta magát hűbéresétől, a magyar koronától. 1849. február 28-án a kápolnai csatában vereséget szenvedett honvéd hadsereg a település határában Kmety György, Aulich Lajos és Guyon Richárd vezetésével győztes ütközetet vívott a császáriakkal. A település virágzott, jó hatással volt rá a vasútvonal kiépülése (1860-as évek). A lakosság számát tekintve az 1941-es év tartja a rekordot, a népszámlálás szerint csaknem 21 000 lakosa volt.

Napjaink Mezőkövesdje őrzi népi hagyományait Matyóföld fővárosaként, ugyanakkor a 21. század városaival szemben támasztott követelményeknek is megfelel.

8 / 15

Mezőkövesd, a Matyóföld központja, ahol találkozik a múlt a jelennel

FOTÓ: Hatvani Anikó

A város elhelyezkedése szempontjából is szerencsés, hiszen Budapestről, az M3-as autópályán, akár másfél óra alatt elérhető, de közel van Egerhez és Miskolchoz is, így annak is jó kiindulási pont lehet, aki hosszabb túrát tervez a Bükkbe vagy éppen a Tisza-tóhoz.

A városközpontban, a Hősök terén kapott helyet több emlékmű: az egykori megélhetésnek, a summásságnak állít emléket a summás szobor. A viszontagságos évekre utal az 1848-49-es szabadságharc 100 éves évfordulóján emelt obeliszk, valamit az 1956-os márvány emlékmű. Az 1979 óta működő Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeum éppúgy bemutatja a 19. század közepétől használt állati erővel hajtott járgányokat, mint a 20. század közepén működő modern traktorokat. Emellett szemlélteti a hagyományos matyó „ólaskert” elemeit is. A Kavicsos-tó körül létesült Szabadidőpark a város kedvelt kikapcsolódási helyévé vált. Itt épült fel a modern, kéttornyú Jézus Szíve templom, melyet búcsúja idején számos távolról jött zarándok keres fel.

Az egykori Korona Szálló ad helyet a Matyó Múzeumnak, mely híven mutatja be a matyó népművészet mellett az itt élő emberek egykori mindennapjait.

11 / 15

Mezőkövesd, a Matyóföld központja, ahol találkozik a múlt a jelennel

FOTÓ: Hatvani Anikó

A Hadas városrész bejáratát a Hadas Kapu jelzi, mely mögött elénk tárul a skanzen jellegű, a régi városszerkezetet őrző Hadas. Az elnevezés utal arra, hogy az egymással rokon családok együtt, hadakban éltek. A 150-200 éves nádtetős parasztházakban ma alkotóműhelyek működnek. Pető Anna Mézeskalácsos Tájházában nemcsak a mézeskalácsos mesterséggel ismerkedhetnek az érdeklődők, hanem megtekinthetik az állandó mackókiállítást is. A Bútorfestő Alkotóház Kovács Szabolcs munkásságával mutatja be a 250 éves bútorfestő hagyományokat.

A Kisjankó Bori Emlékházban a mezőkövesdi „íróasszony” életét idézheti fel a látogató az eredeti berendezések segítségével. Gari Takács Margit Emlékházban zeneház működik, mely a népi hangszerek széles körét mutatja be. A faragott kőkeretes ablakai miatt is különleges örökség a közelben lévő, 1817-ből származó műemlék-épület, melyet Laczkó Pető Mihály festőművész és Tábori Aranka grafikus, kéziszövő alkotóházként, kiállítóhelyként hasznosít. A Tűzzománcos Házban a falakat eredeti szentképek helyett tűzzománc és pasztellképek díszítik. A Fazekasházban a látogató nemcsak népi használati tárgyakat tekintheti meg, hanem megismerheti az edénykészítés e módját is.

13 / 15

Mezőkövesd, a Matyóföld központja, ahol találkozik a múlt a jelennel

FOTÓ: Hatvani Anikó

A belvárostól 3 kilométerre található üdülőterületen (mely 2013 óta gyógyhely minősítéssel is rendelkezik) 22 medencével várja vendégeit a Zsóry-fürdő. A 80 éves fürdő 60°C fokos vizének kéntartalma az egyik legmagasabb Magyarországon. A vizet 1968-ban nyilvánították gyógyvízzé, mely reumás megbetegedések, ízületi gyulladások és kopások, különböző női betegségek enyhítésére, gyógyítására, valamint sérülések, ortopédiai műtétek utókezelésére alkalmas.

Kapcsolódó