Itthon
Az 1971 óta védett, hazánkban sorrendben a harmadik – de első ártéri – tájvédelmi körzete a mártélyi. A Tisza szabályozása gazdag környezetet alakított ki a védőtöltések és a folyóvíz közötti úgynevezett hullámtérben.

fotó: Nagy Andrea | Csodálatos Magyarország
Mártély a Holt-Tisza egyik legöregebb halászfalva, területe már az Árpád-korban lakott volt. Mivel a Tisza a középkorban bővelkedett halakban, ezért Árpádházi királyaink több halászóhelyet is adományoztak távoli kolostoroknak. Így került Mártély, a zalavári apátság tulajdonába.

fotó: Nagy Andrea | Csodálatos Magyarország
A török hódoltságot a falu viszontagságokkal bár, de átvészelte. A 18. században a Károlyiak birtoka lett, akik csanyteleki dohánykertészeket telepítettek oda. A kertészkedés megszűnése után 1860-tól halászként, béresként élt a falu lakossága.

fotó: Nagy Andrea | Csodálatos Magyarország
A magyar nyelv holtágnak hívja azokat a folyószakaszokat, melyek egyik vagy mindkét vége beiszapolódik, míg az élő folyó irányt változtat. Azokat a holtágakat, melyek nyílt vízfelülettel rendelkeznek, morotváknak nevezzük. A Tisza vidéke a folyó szabályozásainak köszönhetően bővelkedik mindkét típusban.
Ezek hozzák együttesen létre a Holt-Tiszát, mely egy terebélyes holtágrendszer, időnként hatalmas morotvákkal tarkítva.

fotó: Nagy Andrea | Csodálatos Magyarország
A táj mesés élővilágát Mártély körül a 2,6 kilométer hosszú Ártéri tanösvény mutatja be.

fotó: Nagy Andrea | Csodálatos Magyarország

fotó: Nagy Andrea | Csodálatos Magyarország
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!