Mártély, ősi település a vadregényes Holt-Tisza mellett

Az alig több, mint 100 fős kisfalu, Mártély, a Holt-Tisza ágánál, Hódmezővásárhelytől alig tíz kilométerre fekszik.

Területe gazdag növény- és állatvilágával, termőföldjével, legelőivel már az újkőkor emberét is vonzotta. Környéke a népvándorlás korában folyamatosan lakott hely volt.

A honfoglalás után Szent István király a zalavári bencés apátságnak adományozta a Tisza menti falut földjeivel és halászóvizeivel együtt. Kiheverte a tatárjárást, a török dúlásokat is átvészelte, de a török kiűzésekor folyó háborúk során lakatlan pusztává vált. Ilyen helyzetben szerezte meg 1723-ban Mártélyt gróf Károlyi Sándor, Vásárhely tizenhét pusztája közt az elsőt.

A Tisza szabályozásával, 1887-1892 között a falu mellett, illetve határában két levágott holtág keletkezett. A Tisza szabályozása egyéni vonásokban gazdag környezetet alakított ki a védőtöltések és a folyóvíz közötti úgynevezett hullámtérben.

A mártélyi Tájvédelmi Körzet a Tisza hullámtérének bal parti szakaszán létesült, az ország harmadik tájvédelmi körzeteként. Védetté 1971-ben nyilvánították.

A vidék varázslatos élővilágát Mártély körül a 2,6 kilométer hosszú Ártéri tanösvény mutatja be. A tanösvény különlegessége még a holtág elmocsarasodott déli végén egy 300 méter hosszú pallóút, amely egy hihetetlen és titokzatos mocsárvilágba kalauzol el bennünket.

A mártélyi Holt-Tisza jelentős nyaraló és kirándulóhely, a képzőművészeknek is kedvelt alkotóhelye. Mártély környéke történelmi emlékekben is gazdag. Nemcsak a Tisza szabályozás „szabadtéri múzeuma”, de újkőkori, bronzkori, szarmata, avar és a honfoglalás idejéből feltárt régészeti lelőhelyek is sorjáznak egymás fölött-mellett a védett területen.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!