Kihajtási ünnep Hortobágyon: jószágok, pásztorok és hagyományok a Kilenclyukú hídnál

Itthon

2026. április 27. Halász Gabi Attila János Gyimesi

Megosztás:

Többéves szünet után ismét a hortobágyi Kilenclyukú híd lábánál, a vásártéren rendezték meg a Szent György-naphoz kapcsolódó kihajtási ünnepet, kézművesvásárt és világörökségi pusztanapot. A több évtizedes hagyományt követő eseményen a téli szálláshelyükről induló állatokat áthajtották a Kilenclyukú hídon, majd a jószágokat elindították a nyári legelők felé.

A Hortobágyi Génmegőrző Nonprofit Kft., a Hortobágyi Nemzeti Park és Hortobágy önkormányzatának együttműködésében megvalósult ünnep nemcsak látványos tavaszi program volt, hanem a hortobágyi pásztorkultúra egyik legfontosabb bemutatkozása is. A pusztai állattartás évszázados rendje ezen a napon egyszerre jelent meg élő hagyományként, közösségi ünnepként és világörökségi értékként.

Szent György napja régen a gazdasági év fontos fordulópontja volt

Az állattartó népek életében az április 24-éhez kötődő György-nap kiemelt időpontnak számított. Az időjárástól és a legelők állapotától függően ekkoriban hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről a nyári legelőkre. Ez az időszak nemcsak az állatok kihajtását jelentette, hanem a pásztorok éves rendjének kezdetét is: hagyományosan ilyenkor történt a pásztorok megfogadása.

Hortobágyon ez a több évszázados ritmus ma sem csupán emlék. A térségben a pásztoroló és állattartó hagyományok máig élő részei a mindennapoknak. A pásztorok ma is őrzik a nyájakat és gulyákat, járnak a ménes után, miközben olyan tudást visznek tovább, amely generációkon keresztül formálódott a pusztán.

1 / 15

Kihajtási ünnep Hortobágyon: jószágok, pásztorok és hagyományok a Kilenclyukú hídnál

FOTÓ: Attila János Gyimesi

A pásztorkodás nemcsak múlt, hanem jövő is

Az idei esemény külön figyelmet kapott amiatt is, hogy 2026-ot az ENSZ és a FAO a legelők és a pásztorok nemzetközi évének nyilvánította. A kezdeményezés a fenntartható legelőgazdálkodásra, a pásztori életmód kulturális örökségének megőrzésére, valamint a legeltetés biodiverzitásban, élelmezésbiztonságban és klímavédelemben betöltött szerepére irányítja rá a figyelmet.

A legelők a világ szárazföldi területeinek jelentős részét adják, fontos szerepük van a szénmegkötésben és a biológiai sokféleség fenntartásában. Hortobágy ebből a szempontból is különleges helyszín: itt a pásztorkodás nem múzeumi látványosság, hanem olyan tudás és gyakorlat, amely a táj fenntartásában ma is szerepet kap.

Programok a Pásztormúzeum előtt és a vásártéren

A kihajtási ünnep már délelőtt családi programokkal kezdődött a Pásztormúzeum előtt. A látogatók népi és természetismereti játékokon, kézműves foglalkozásokon vehettek részt, emellett Kádár Ferkó fotószínháza is megidézte a vásári világ hangulatát.

A természetismereti programok között a RaptorMobil is helyet kapott, amely interaktív foglalkozáson keresztül mutatta be a ragadozómadarak különleges világát. A program így nemcsak a pásztorhagyományokról, hanem a Hortobágy természeti értékeiről is képet adott.

A Hortobágyi Nemzeti Park 1999 óta kultúrtáj kategóriában az UNESCO világörökség része. A kihajtási ünnephez kapcsolódva mára az is hagyománnyá vált, hogy a rendezvény egy másik világörökségi helyszínt is vendégül lát. Az idei esemény kiemelt vendége az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság volt.

6 / 15

Kihajtási ünnep Hortobágyon: jószágok, pásztorok és hagyományok a Kilenclyukú hídnál

FOTÓ: Attila János Gyimesi

Jószágok vonultak át a közel kétszáz éves Kilenclyukú hídon

A nap leglátványosabb része a délutáni kihajtási ünnep volt, amikor a pásztorok kíséretében jószágok, népies fogatok és őshonos állatok vonultak át a közel kétszáz éves Kilenclyukú hídon. A menetben rackanyáj, bivalyfogat és szürkemarhafogat is feltűnt, a látvány pedig egyszerre idézte meg a régi hortobágyi állattartás világát és a puszta mai, élő hagyományait.

Az ünnepen köszöntötték Hortobágy örökös pásztorait, és sor került a számadó pásztorok éves beszámolójára is. A látogatók közelebbről is megismerkedhettek a pásztorokkal és jószágaikkal, valamint csikósbemutatót is láthattak.

Hatvanéves település, évszázados pusztai örökség

A 2026-os kihajtásnak külön helyi jelentőséget adott, hogy Hortobágy település idén ünnepli fennállásának hatvanadik évfordulóját. Bár a puszta neve régóta összeforrt a magyar tájjal és pásztorhagyománnyal, maga a település viszonylag fiatal: 1966. január 1-jén vált önálló településsé.

A környéken korábban tanyás térségek és a Hortobágyi Állami Gazdaság határozták meg az életet. A dolgozók egy része Tiszacsegéről, Egyekről, Balmazújvárosból, Nádudvarról és más környező településekről, tanyákról járt be, majd a gazdaság vezetésének döntése nyomán egy közös településen alakult ki az új közösség. Hortobágyon ma is élnek az első betelepülők családjai.

A hatvanadik évforduló ezért nemcsak közigazgatási dátum, hanem egy közösség történetének fontos mérföldköve. A kihajtási ünnep ilyen értelemben egyszerre kapcsolta össze a több évszázados pásztorhagyományt és a hat évtizede formálódó helyi identitást.

12 / 15

Kihajtási ünnep Hortobágyon: jószágok, pásztorok és hagyományok a Kilenclyukú hídnál

FOTÓ: Attila János Gyimesi

A múlt és a jelen találkozása a pusztán

A hortobágyi kihajtási ünnep évről évre arra emlékeztet, hogy a puszta nemcsak természeti látványosság, hanem élő kulturális táj. A pásztorok, a jószágok, a fogatok, a népi mesterségek és a természetismereti programok együtt mutatják meg azt az örökséget, amely Hortobágyot különlegessé teszi.

Az idei rendezvény különösen erősen szólt erről az összetartozásról: a világörökségi puszta, a fenntartható legelőgazdálkodás nemzetközi üzenete, a hatvanéves település jubileuma és a Szent György-napi hagyomány egyszerre jelent meg a Kilenclyukú hídnál. A kihajtás így nemcsak látványos tavaszi esemény volt, hanem annak bizonyítéka is, hogy a hortobágyi pásztorkultúra ma is élő, közösséget formáló érték.

Kapcsolódó