Kávás, a hét domb völgyébe épült zalai falvacska

Itthon

2022. július 20. Halász Gabi Viol Németh

Megosztás:

1235-ben Kauaskuth, 1351-ben Kawwas néven fordult elő oklevelekben Kávás, a Zalaegerszeg és Zalalövő között félúton fekvő 250 fős település.

Kávás története után kutatva olyan mondatokra is akadtam a világhálón, ahol Rómával hasonlítják össze. Na, nem nagyságát vagy szerepét tekintve, hanem a dombok miatt. De míg Róma hét dombra épült, addig Kávás a dombok ölelésében fekszik. Hét dombhát védelmezi és adja a legfőbb nevezetességeit, a tájházakat, a Borona Tanösvényt a boronapincékkel, és látja el a gazdákat termésével: szőlővel, borral, gyümölccsel.

Egy kis történelem:

A falu keletkezésének időpontját homály fedi. Ami biztos, hogy 1351-ben a Kapornaki apátság tulajdonában volt. 1366-ban a Salomvári család Kiskavas-birtok tulajdonaként szerepelt. 1354-ben a V. László adományaként a Kawassy család kap tulajdonrészeket. 1485-ben a csébi Pogányok szerzik meg.

A falu később teljesen a Kawassyak tulajdona lett. A törökvész a falut nem érintette. Az 1711-es adóbevallások hét adózó családot tartanak nyilván és fontos megállapításokat találunk az akkori gazdálkodási viszonyokra is: “Dolgaik értékesítésére nincs lehetőségük, tűzifájuk elég van, épületnek való közepesen, zsindelynek, edénynek, vagy más eladható faeszköznek való nincs”.

2 / 12

Kávás, a hét domb völgyébe épült zalai falvacska

FOTÓ: Viol Németh

Az 1700-as évektől a dombok irtásos területeire szőlőt telepítettek. A szőlőművelés mind a mai napig fenn maradt. A legnagyobb lélekszámot az 1900 évek közepén érte el 470 fővel. Jelenleg 250 fő körüli a falu lakossága.

Ahogy már említettem, Kávás hét domb (Szabó-hegy, Szomi-hegy, Vaskó-hegy, Bükk-hegy, Zsimba-hegy, Öreg-hegy, Zsidó-hegy) között bújik meg. Ezek gerincén át vezet a Borona Tanösvény, a Boronaút, amely mellett boronafalú, zsúptetős, faragott, fa oromzatos házak, több száz éves pincék és szőlőprés, eredeti berendezések, archaikus faépítészet nyomai találhatók, megtekintésén keresztül kalandozhatunk elődeink életébe.

5 / 12

Kávás, a hét domb völgyébe épült zalai falvacska

FOTÓ: Viol Németh

A Boronaút gyalogosan, vagy akár kerékpárral bejárható, s végig jelzett vonalon halad. A 12 információs táblával ellátott állomási egy láncra felfűzött elemekként működnek, egységet képeznek.

A tanösvény része a két kávási Tájház, melyek közül az egyik a 19. sz. végén, míg a másik a 20. sz. elején épült. Berendezésük is e kort tükrözi. A tájházak kívül-belül sárral tapasztott boronafalú, kontyolt zsúptetős épületek. A szőlőhegyeken közel 30 épen maradt boronapince áll.

7 / 12

Kávás, a hét domb völgyébe épült zalai falvacska

FOTÓ: Viol Németh

A boronaházakat elhagyva, a szőlőhegyeken boronapincék fogadják az ide látogató turistákat. A finom zalai bornál csak a dimbes-dombos táj lehet lenyűgözőbb. A kettő együtt felejthetetlen élményt nyújt.

9 / 12

Kávás, a hét domb völgyébe épült zalai falvacska

FOTÓ: Viol Németh

A dombtetőkről pedig elénk tárul a Zala völgye „Lövőtől Egerszegig”, a Vasi hegyhát, az Alpok alja, Kőszegi hegység vagy másik irányban a Göcsej dombjai, a falu tájképe a völgyben meghúzódó házakkal, domboldalakat beborító erdőkkel, legelőkkel, szántókkal.

12 / 12

Kávás, a hét domb völgyébe épült zalai falvacska

FOTÓ: Viol Németh

Káváson, a Kossuth L. u./Temető u. kereszteződéséből indulunk a piros + jelzésen. A Boronaútról térképes tájékoztató táblát találunk.

Kapcsolódó