A Göcseji Falumúzeum, azaz a zalaegerszegi skanzen hazánk egyik legjelentősebb szabadtéri néprajzi múzeuma, az 1968-ban Magyarországon legelsőként nyitott skanzen különlegességét az adja, hogy az itt felépített göcseji, zalai tájegység mellett egy egyedülálló Finnugor Néprajzi parkot is létrehoztak.

A falumúzeum Zalaegerszeg központjától nem messze, a Zala folyó egy holtága mellett terül el. A göcseji népi építkezés jeles példáit az eredeti helyén hagyott Hencz-féle vízimalom köré építették fel olyan elrendezésben, mintha egy 19. századbeli göcseji falu lenne: parasztházakkal, gazdasági épületekkel, templommal, kovácsműhellyel és malommal.

HIRDETÉS

A skanzen egyik legfőbb látványossága egy múlt századi göcseji település rekonstrukciója.

Ezen keresztül bemutatják a térség mindennapi életét és használati tárgyait. A göcseji tájegységben honos régi parasztporták között sétálgathatva úgy érezhetjük magunkat, mintha egy valódi régi kis faluba tévedtünk volna.

Hencz-vízimalom

A Zala folyó holtágának partján áll és a múzeum egyetlen olyan épülete, amelyet helyben őriztek meg. Köréje épült a 19. századi zalai népi építészetet bemutató múzeum falu. Nevét az utolsó tulajdonos, Hencz György után kapta, aki egészen 1952-ig üzemeltette. A malom története a 20. századnál régebbi időkre, a 18. századra nyúlik vissza. Átalakításának nyomait az épület szerkezete is megőrizte, mert oldalán jól látható a régi, fából épült és a hozzátoldott tégla falak határa.

A vízimalom jelenleg nem működik, 2020 tavasza óta a kerekét leszerelték, romos állapotban a malom melletti területen fekszik, restaurálásra várva.

A tájegységre jellemző szoknyás haranglábbal is találkozhatunk.

A jellegzetes boronafalú, zsúptetejű zalacsébi fatemplom is megér egy misét.

Figyelemre méltó még az érdekes hajlítottház Zalalövőről és a szintén zalalövői hosszúház, ahol minden helyiség külön, az eresz alól nyílik.

A skanzen legöregebb háza a felsőszenterzsébeti füstös ház eredetileg a XVIII. században épült. Az épület egyetlen helyiségből áll, és itt van a kályha is, szóval nem véletlen a név.

Mindenképpen nézzük még meg a csödei kerített portát, amelynek első, úgynevezett kocsma szobáját borkimérésként használták.

A falumúzeum fogadóépületének emeleti kiállításán megismerkedhetünk a Kárpát-medence népviseletével, amely felöltöztetett babákon mutatja be a látogatóknak a régi öltözködési szokásokat.

Az intézmény egyik fő célkitűzése a környezettudatos nevelés, mely a háztáji kertekben, a „Zöldösvény-Tanösvény”-ben és a halmegfigyelő állomásban is megnyilvánul.

A Göcsejre jellemző egyszerű motívumokat láthatjuk az oromzatokon, homlokzatokon, az emberléptékűség jellemzi magát a múzeumot is, mely – programtól függően – fél vagy akár egész napos időutazásra hívja vendégét. A skanzen Zalaegerszeg szeretett és féltett kincse, az olaiak sétakertként is szeretnek rá gondolni.