FOTÓ: Tóth András
FOTÓ: Tóth András
FOTÓ: Tóth András
FOTÓ: Tóth András
Itthon
Kalandozás a múltban: kirándulás a nagymarosi Remete-barlanghoz
A nagymarosi Remete-barlang elbűvölő atmoszférája, a környék lélegzetelállító természeti szépségei és a gazdag történelmi örökség mind-mind magával ragadják a látogatókat.
A barlang különleges hangulatot áraszt, amit a sziklába vájt kőfülkék és a középkori falmaradványok csak tovább erősítenek. A Remete-barlang látványa nemcsak a Duna túlpartjáról, hanem a 12-es főúton közlekedők számára is jól kivehető, mintegy őrizve az idő titkait.
Egy kis történelem
Nézve a Duna bal partjáról, nehéz elhinni, de ma már bizonyított, hogy a Szent Mihály-hegy egykoron a szemközti Visegrádi-hegység részét képezte. A hegy kőzetanyaga ugyanolyan, mint a szemközti hegyé, ugyanaz a törmelékár és lávarétegsor alkotja. Egykoron ez a terület is a túlparti hegyvidékhez tartozott, mielőtt a Duna megjelent, és a hegyóriás egyetlen, hatalmas hegycsuszamlás következtében szerkezeti átalakuláson esett át. Az Ős-Duna medre mélyedése és a gyors lepusztulás hatására kialakultak a mély völgyek oldalában azok a számos kisebb vulkanikus barlangok, amik ma meghatározzák a tájat. Ilyen a Szent Mihály-hegyi, piroxén-amfibolandezitben létrejött Remete-barlang is, amely páratlan természeti képződményként mesél a múlt geológiai eseményeiről.
A tömör lávarétegek közötti lazább szerkezetű törmelékes kőzeten könnyen talált „fogást” a szélsőséges időjárás. A barlang egyedülállóan érdekes képződmény, amelynek kialakulásához nemcsak a természetes folyamatok, mint az erózió és a vulkanikus aktivitás járult hozzá, hanem az emberi tevékenység is jelentős szerepet játszott. A barlang hossza 29 méter, és vulkanikus eredetű, amely az idők folyamán különféle használati módokhoz igazodott.
Feltehető, hogy I. András király idejében betelepült bazilita szerzetesek lakhelyeként funkcionált, akik a magányos elvonulás és az intenzív imádság helyeként értékelték a barlang nyugalmát. Ugyanakkor mások véleménye szerint a zebegényi bencés apátság maradványait is itt keresték. Még az is felmerült, hogy az építmény római őrhely munkálatait is rejtethette.
Az Árpád-kori jelenlét teljességgel bizonyítható, és valószínűleg valamelyik szerzetesrend építőtevékenységének maradandó emlékei. Az itt élők emlékei szerint már I. István király uralkodásának ideje alatt Dömösön görög-keleti vallású rend is létezett. E rend szerzetesei valószínűleg itt lelték meg az áhított elvonultságot.
A Remete-barlang turisztikai szempontból is kiemelkedő célpont, s különösen ajánlott a természetkedvelőknek és a túrázás szerelmeseinek. A Duna fölé magasodó Szent Mihály-hegy meredek, sziklás oldalában nem vezet fel turistaút, ott még száraz időben is kockázatos vállalkozás a kalandozás. Biztonságos turistaút a nagymarosi vasútállomástól vezet fel a hegyre. A sárga jelzésen elindulva előbb egy erős kaptatót kell leküzdenünk, majd a Panoráma úton, odébb a Kittenberger úton érjük el a sárga barlang jelzést. Ez visz le a barlangokhoz.
A nagymarosi Remete-barlanghoz egy legenda is kapcsolódik. Egy szerzetesnek látomása volt, és a szél fúvásában hallani vélte az angyalok hárfázását. A látomás után visszavonult a Szent Mihály-hegyi barlangba. Ha a falusiak tanácsért fordultak hozzá vallási vagy világi ügyekben, a szerzetes mindig okos szamara „iá”-zó jelzésére visszatért a barlangba, és onnan osztotta meg tanácsait. A szamár naponta leballagott a Dunához, hátára kötött két vödörrel, melyeket megtöltött vízzel. Ezután visszatért a falun keresztül, ahol a falusiak ajándékokat aggattak rá a remete részére, majd tovább ballagott gazdájához. Egyszer, amikor a Duna megáradt, a szamár vízbe fulladt, és bánatában a remete is követve őt, a vízbe ölte magát. A legendának létezik egy másik befejezése is: a falu csibészei kővel töltötték meg szegény szamár vödröket, aki a nehéz súly miatt nem tudott kimászni a Dunából és megfulladt. A remete hiába várta a vizet és az ellátást a faluból, végül éhen halt.
A környék látnivalói
A Remete-barlang környéke számos további látnivalót kínál, amelyek még vonzóbbá teszik ezt a kirándulóhelyet. Nagymaros városa, amely a Duna partján fekszik, kisvárosi bájával, hangulatos utcáival és gazdag kulturális örökségével hívogatja a látogatókat. A Duna-parti sétány Nagymaros egyik legnépszerűbb helyszíne, ahol a látogatók pihenőpadokon ülve gyönyörködhetnek a folyóparti élet hangulatában és a Duna látványában. A sétányról csodálatos kilátás nyílik a túlparti Visegrádra és a Dunakanyarra, amely különösen naplementekor nyújt lenyűgöző látványt.
A Börzsöny hegység változatos túraútvonalai szintén kiváló lehetőséget nyújtanak a természetjárásra és a hegymászásra. A hegység legmagasabb pontja, a Csóványos, lenyűgöző kilátást kínál a környező tájra, ahonnan tiszta időben messzire ellátni. Számos, gondosan jelzett útvonal áll rendelkezésre a túrázók számára, amelyek különböző nehézségi fokozatúak, így mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet, legyen szó könnyű sétáról vagy komolyabb kihívást jelentő túráról.
A Remete-barlangtól nem messze található Zebegény is megér egy látogatást. Ez a kis település festői környezetben, a Duna partján fekszik, és különleges hangulatával, szép épületeivel és művészeti galériáival várja a látogatókat. Zebegény egyik fő nevezetessége a Szőnyi István Emlékmúzeum, amely a híres magyar festőművész életét és munkásságát mutatja be.
Jegyvásárlás
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
A 20 legszebb látnivaló Magyarországon
Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.
Itthon
