Itthon
Az egyik legkiemelkedőbb látványossága a Gyulai vár, amely a középkori magyar várépítészet egyik legépebben megmaradt példája. A vár egy sík vidéken épült, ami különlegessé teszi, mivel a legtöbb magyar várat magaslatokra emelték stratégiai előnyt keresve.
Egy 1405-ben kelt oklevél Maróti János macsói bán gyulai várnagyairól tesz említést, de a vár építése valószínűleg csak 1430 körül fejeződött be. A Marótiak kihalásával a terület a király, Hunyadi Mátyás tulajdonába került, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta azt.
János feleségével, Frangepán Beatrixszal többször is tartózkodott a várban, halála után pedig felesége újra férjhez ment és végleg beköltözött az impozáns falak közé. Beatrix halála után férje, Brandenburgi György őrgróf örökölte az erősséget, aki a török előrenyomulás hírére kettős palánkkal vette körül azt.
A vár 1566-ban, 63 napos ostrom után került török kézre, amikor Kerecsényi László várkapitány a készletek fogyása és egy vérhas járvány miatt feladta.
A török uralom 129 évig tartott, majd a Harruckern család gazdasági célokra hasznosította a várat. Az 1705-ös kuruc ostrom sikertelen volt, és a vár katonai jelentősége megszűnt. Az Országos Műemléki Felügyelőség az 1950-es évek végén felújította a várat, és ma kiállításoknak ad otthont.
A Gyulai vár látogatása különleges élményt nyújt, mivel az épület és a benne található kiállítások lehetővé teszik, hogy visszarepüljünk a középkorba és a török hódoltság idejébe. A vár 24 kiállító teremmel várja a látogatókat: a földszinten található a várbörtön, az éléstár, a sütőház, a kovács- és a fazekasműhely, a borozó-galéria és a kápolna. Az emeleten várúrnői, várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, szandzsákbég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem található.
A vármúzeum bemutatja, hogyan rendezkedett be a várúr és a várúrnő, miben különbözött a török szandzsákbég hivatali szobája a magyar várúrétól, vagy milyen fegyverekkel harcoltak az elmúlt évszázadokban. A vár újraszentelt kápolnája keresztelők, esküvők; míg lovagterme fogadások, konferenciák megrendezésére is alkalmas.
A vártorony a legmagasabb pontja a várnak, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik Gyula városára és környékére. A toronyba vezető lépcső kissé meredek, de a látvány minden fáradságot megér. A toronyból jól látható a vár védelmi rendszerének kialakítása és a környező táj szépsége.
A Gyulai vár körüli kert is megér egy látogatást. A parkosított terület ideális hely a sétákra és piknikezésre. Itt található a híres Almásy-kastély is, amely szintén számos kiállítással várja a látogatókat. A kastélyban interaktív tárlatok segítségével ismerhetjük meg a 19. századi arisztokrata életet.
A Gyulai vár nemcsak történelmi látványosság, hanem kulturális központ is. A várban rendszeresen tartanak középkori lovagi tornákat és bemutatókat is, ahol a látogatók betekintést nyerhetnek a középkori harcművészetekbe és életmódba. Emellett kézműves vásárok és gasztronómiai fesztiválok is színesítik a programkínálatot.
A Gyulai vár környékén számos további látnivaló és programlehetőség várja a turistákat.
De érdemes megtekinteni – többek között – a Ladics-házat, az Erkel Ferenc Emlékházat is.
A Gyulai vár a belvárosban található, szemben a Várfürdővel. Az autóval érkezőknek érdemes a Várkert utca fizetős parkolóhelyeit igénybe venni.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!