Gyulai Kolbász Múzeum
Gyula, Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesülete, Kétegyházi út, Magyarország
A Gyulai Kolbász Múzeum megismerteti a látogatóval a hajdani hentes dinasztiákat és a több mint 150 éves tradíciót.
Gyula város születése az Árpád-kor végére tehető, akkoriban Gyulamonostorának hívták a települést. Az 1300-as években Károly Róbert több kiváltságot is adott a városnak: bíró- és elöljáró-választási jogot, valamint vásártartási jogot, melyek ide vonzották a környék lakóit, iparosait.
A 18-19. században Európa legnagyobb vásárai közé emelkedett a gyulai téli vásár. Ezek a vásárok pezsgővé tették Gyula város életét, fellendítették a feldolgozóipart. Egyes források szerint a vásárra a sertésfelhajtás több ezer sertésről írnak, melyet lábon hajtottak Gyulára. Így alakult ki annak az igénye, hogy közvágóhidat építsenek a városban, mely 1868-ban meg is történt. A 19. század végén már javában gyártották a Gyulai Kolbászt, 38 hentes- és kolbászáru üzlet versengett a vásárlók kegyeiért, akik szintén rengeteget tettek a gyulai kolbászért. Közülük emelkedett ki ifj. Balog József, aki Európa-szerte ismertté tette a Gyulait és 1910-ben a Brüsszeli Világkiállításon Aranyérmet nyert kolbászával, majd az ifj. Balognál segédként dolgozó Stéberl András vezetése alatt a gyulai húsüzem 1935-ben a Brüsszeli Világkiállításon a mester „kis páros Gyulai kolbász”-a Arany Diplomát nyert.
A Gyulai Kolbász Múzeum elődje a Húsipar történeti kiállításnak nevezett gyűjtemény alapjainak lerakása, még 1985 előtt kezdődött, amikor Szigethy Attila a Gyulai Húskombinát akkori beruházási főosztályvezetője felismerte, hogy a Gyulai kolbász fellegvárában méltó elismerést érdemelnek azok az elődök, akik küzdelmes példaértékű munkával, irigylésre méltó emberi hozzáállással megvalósították mindazt, aminek ma a Gyulai kolbász és Gyula a világhírnevet köszönheti.
Az 1985-ben megnyitott kiállítás anyagát saját gyűjtésből, illetve a Gyulai és környékbeli hentes családok által a múzeum részére átadott eszközökből állította össze a gyulai húsipar emlékeit és múltjának ereklyéit. 2007-ben a gyűjteményt felszámolták, majd 2008-ban a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesülete közreműködésének köszönhetően egykori helyére, a Vágóhíd épületébe került a gyulai hentes ipar, kézműves korszakát és a nagyüzemi termelés kialakulását bemutató gyűjtemény.
A gyűjtemény az 1860-as évektől kezdődően, korabeli eszközökkel, (tagló, kézi perzselő, forrázó teknő) az 1930-as évek kisiparának gépeivel, (kutter, darálók) képekkel, tablókkal és számtalan más eszközzel nyújt betekintést a hentesmesterek életébe, munkájába és a húsfeldolgozás fejlődésébe.
A Múzeum épületében számtalan programra van lehetőség, legyen az kolbászkészítési bemutató, látvány disznóvágás akár a résztvevők aktív közreműködésével, de kisebb családi, baráti eseményeknek is helyszínéül szolgálhat.
Hogy mi mentette meg a gyulai húsipart? Jó eséllyel a büszke, de nem tolakodó lokálpatriotizmus, a város iránti feltétlen szeretet és az elődök tisztelete, a gyulaiság.
Nyitvatartás: Kedd–Péntek 10:00-14:00-ig., Szombat–Vasárnap 09:00-13:00-ig.
Jegyárak: Teljes árú belépő: 2000 Ft/fő, Nyugdíjas/Diák, gyermek 6 éves kortól/ és csoportos (10 fő felett): 1200 Ft/fő, Családi jegy ( 2 gyermek 7-18 év, 2 felnőtt) 5500 Ft.
