Itthon
A honfoglalás kori falvacska szerencsés fekvése és a nagy vonzáskörzete révén indult fejlődésnek. A 12. században itt hozott létre Bencés apátságot II. (Vak) Béla, s ez nagymértékben fejlesztette az ipari, de főképp a mezőgazdaságban tevékenykedők szakmai kultúráját. Fénykorát a 14-15. században élte a település. A török hódításokat követően az elnéptelenedett vidékre rác szerbek és német telepesek költöztek.
Jelentőségét a történelem folyamán főként elhelyezkedése adta: dunai átkelőhelyként működött, melyért komoly harcokat vívtak. Később a gőzhajókikötője is fontos kereskedelmi pontnak számított, népessége egy ideig még Szekszárdét is túlszárnyalta.
Dunaföldvár idegenforgalmi nevezetességei közül az egyik legjelentősebb a vár és a hozzá tartozó Csonka- vagy Török-torony. Az erődítményt a dunai átkelőhely védelme érdekében építették, a leletek szerint valószínűleg budafoki mészkőből. A torony a 15-16. században készült a város központjában.
A vár a török és a Rákóczi-szabadságharcok idején is fontos helyszín volt, a hadászati jelentőség megszűnését követően uradalmi börtönként működhetett. Az épület belépőjeggyel látogatható, mely a Vármúzeumba, a Fafaragó Galériába és az Ispánházba is belépési lehetőséget biztosít.
A vártól délkeletre, a Duna-partjának közelében löszfalas dombok emelkednek, melyen egy kálváriát is elhelyeztek. A stációk különleges látványt nyújtanak, a tetőről pedig gyönyörű panoráma nyílik a Duna és a város irányába is.
Az 1904-ben épült emeletes városházát az idők során számos tragédia érte: a II. világháborúban bombázták, az ’50-es években díszeitől fosztották meg, csak az 1998-as felújítás óta tündököl újra régi fényében, visszakapta cirkalmas homlokzati díszeit és óratornyát is.
A Duna-parti sétány.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!