A Szent Orbán-kápolna, mely védelmet nyújtott a jeges Dunai árvíz idején

A bátaszéki hívek ugyanis fogadalmat tettek, hogy ha a pestisjárvány veszedelme elmúlik, akkor kápolnát emelnek.

A barokk kápolna az 1956-os jeges dunai árvíz idején fontos szerepet játszott a bátaszékiek életében, mivel sokan oda menekültek az árvíz elől, és a vasárnapi katolikus szentmisét ott tartották meg.

Az 1956-os dunai jeges árvíz a hazai árvizek történetében különleges helyet foglal el.

Hatalmas, pusztító jeges árvizeket ismerünk a múltból, bár az 1876., 1891., 1893., 1940., 1941. és az 1945. évi jeges árvíz jóval gyengébb, kezdetleges védművek mellett következtek be. A lényeges különbség az volt, hogy az 1956. évi jeges árvíznek – jégjárási és árvízi jellemzőit tekintve – magassága a legnagyobb, vízhozama pedig a legtöbb volt, amely minden korábbi jeges árvízét meghaladta.

Kialakulásának legfőbb oka az volt, hogy az 1955-56-os téli időjárás rendkívüli volt, ilyen hideg február 176 év óta csak egyszer, 1929-ben fordult elő. A Duna alsó szakasza befagyott. Az Alpokban hirtelen bekövetkezett enyhülés és az ott lehullott igen jelentős csapadékok következtében a Dunán a jégmozgás okozta árhullámokat közvetlenül egy egészen rendkívüli méretű hóolvadásos árhullám követte.

A jeges árvíz miatti töltésszakadások a Bogyiszló, Báta, Baja, Mohács által határolt területen okoztak súlyos károkat,  a  katasztrófa miatt Bogyiszlót teljes egészében, míg Faddot, Tolnát, Sióagárdot, Pörbölyt, Bátaszéket és Bátát részlegesen kellett kitelepíteni.

A kápolna mellett áll két gyönyörűséges molyhos tölgy áll, egyikük Bátaszék legöregebb fája, és 2015-ben nemcsak itthon lett az Év Fája, de egy évvel később megnyerte az Európai Év Fája versenyt is.

A fa korát 300–400 évre becsülik, magassága 17,5 méter, törzskerülete 4,70 méter.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!