Cserépfalu, a Bükk-hegység lábánál elterülő alig több mint ezer lakosú kis település, számos érdekességgel várja azokat, akik szeretik a festői tájakat és a nyugodt vidéki életet.

De ez a hely nem csupán a természet szépségével, hanem gazdag történelmi és kulturális örökségével is lenyűgözi a látogatókat.

HIRDETÉS

Történelmi gyökerek és régészeti kincsek

Egertől mindössze húsz kilométerre fekszik Cserépfalu, melynek első írásos említése pedig 1248-ból származik. Egykor az egri püspök birtoka volt, később pedig nemesi családok kezén keresztül került a királyi birtokok közé.

A falu határában található Suba-lyuk barlang kiemelkedő régészeti jelentőségű, itt találták meg az őskőkorszak egyik legfontosabb lelőhelyét Magyarországon, ahol 60–70 ezer éves neandervölgyi emberi maradványokat fedeztek fel.

Természeti és kulturális látnivalók

A település közelében található Mész-tető bronzkori és népvándorlási kori leletekkel, az Ódorvár romjai pedig lenyűgöző kilátást nyújtanak a Dél-Bükkre. A Hajnóczy-barlang cseppköveiről vált híressé, mely csak engedéllyel látogatható.

Cserépfalu kulturális örökségét az Oszlai tájház és a régi parasztházak által szegélyezett Ördögtorony tanösvény gazdagítja, amely a különleges barlanglakásokhoz, a “Kis-Amerikához” vezet. Ezeket a puha riolittufából kivájt otthonokat, amelyek a Bükkalja térségében egykor nagyon gyakoriak voltak, az 1900-as évek elején alakították ki. A Kis-Amerika elnevezés a nagy gazdasági világválság idején született, amikor a helyiek közül sokan Amerikába vándoroltak, azonban a legkevésbé tehetős emberek csupán a falu szélein, a földbe vájt barlangokig tudtak eljutni, ezzel Cserépfalu szélét ironikusan Kis-Amerikának nevezve el.

Cserépfaluban több pincesort is számon tartanak, melyek eredeti népi stílusban épültek. Közülük a berezdaljait, ahol három pincesor sorakozik egymás fölött a lejtőn, akár pincefalunak is nevezhetjük.

fotó: Tóth Tibor | Csodálatos Magyarország

A tanösvény egyik kiemelkedő attrakciója a Millenniumi-kilátó, egy egyedülálló építmény, mely a dácittufa kőzetből épült.

A 240 méter magas dombon álló, 2000-ben átadott kilátó egy kaptárkő alakját idézi, ablakai a kaptárkövek fülkéit formázzák, míg apró nyílásai a Göncölszekér csillagképet szimbolizálják. Ez a kőből épült torony nemcsak a helyi kőfaragó mesterség hagyományait idézi, hanem gyönyörű panorámát is kínál Cserépfalura, a Bükkaljára és a Hór-völgy által észak–déli irányban kettészelt Déli-Bükkre.

A dácittufa, a Millenniumi-kilátó alapanyaga, egy vulkanikus eredetű kőzet, amely a dácit lávájának gyors lehűlése és szilárdulása során keletkezik. Szürke, barna vagy vöröses színű lehet. Könnyen megmunkálhatósága és időjárásállósága miatt kedvelt építőanyag.

fotó: Tóth Tibor | Csodálatos Magyarország

Cserépfalu, ezzel a gazdag történelmi és kulturális örökséggel, valamint természeti szépségével, egy igazi időutazást kínál a múltba és a jelenbe, így válik lenyűgöző úticéllá a Bükk-hegység lábánál.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.