Bozsok, a hagyományait őrző falu az Alpokalja lankáin

Itthon

2022. július 20. Halász Gabi Surányi Gábor

Megosztás:

A Kőszegi-hegység déli lábánál, Kőszegtől 9, Szombathelytől 22 kilométerre, az Arany-patak mentén fekszik Bozsok.

2090 hektárnyi területének több mint 6 természeti terület, melynek fele országosan védett terület: az észak-nyugati területek (Kőszegi-hegység) az 1980-ban alakult Kőszegi Tájvédelmi Körzethez, valamint a 2005-ben kijelölésre került Kőszegi-hegység Natura 2000 területhez (kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület) tartoznak. A közigazgatási területéhez tartozik a 884m magas Írottkő csúcs is, mely a Dunántúl legmagasabb pontja.

Bozsok területe a kőkorszaktól kezdve lakott volt, első írásbeli említése 1277-ből Villa Bosuk néven maradt fenn. Akkor Szent-Vid várához tartozott a Németújváriak fennhatósága alatt, akik később a rohonci uradalmukhoz kapcsolták. Több birtokosa is volt, a legendák szerint Mátyás király Bécs ellen vonulásakor Bozsokon ütötte fel hadiszállását.

A falut az 1532-es Kőszegi török ostrom ideji török támadás teljesen elpusztította, majd az elnéptelenedett településre német és horvát nyelvű népek települtek. 1538-ban a szarvaskendi Sibrik család kapta királyi adományként.

2 / 6

Bozsok, a hagyományait őrző falu az Alpokalja lankáin

FOTÓ: Surányi Gábor

A Sibrik kastélyt 1554-ben említik először írott forrásban. Helyén már korábban nemesi udvarház állott, 1614-ben a török veszély hatására várkastéllyá építették ki.

Az évszázados történelmére méltón büszke Bozsok a trianoni Magyarország határ menti faluja, az 1956 utáni Magyarország “zsákfaluja”, az 1978 utáni Magyarország “határőrközsége”, majd a rendszerváltozást követően (1991-től) Magyarország határátkelőhellyel rendelkező települése lett.

3 / 6

Bozsok, a hagyományait őrző falu az Alpokalja lankáin

FOTÓ: Surányi Gábor

A település lakossága ma is őrzi néphagyományait, mint a lucázás, farsangolás, vagy a betlehemezés. Közismert vallásosságuk. Nagy hagyománya van a szőlő- és gyümölcstermesztésnek.

4 / 6

Bozsok, a hagyományait őrző falu az Alpokalja lankáin

FOTÓ: Surányi Gábor

A település érdekessége, hogy nem csupán a lakóknak, hanem a házaknak is van nevük (a régi tulajdonosaikról), így Bozsokon mindenkinek két neve van: egy családi neve és egy házneve. A házak számozása is egyedi, hiszen a Rákóczi Ferenc utca számozása elkezdődik a Fő-szegen (település északi részén), végigfut a Keleti-szeren (keleti oldalon), majd Ó-szegen (település déli része) visszafordul és a Nyugati-szeren fut vissza.

A fenyvesekkel és gesztenyésekkel borított táj romantikus erdőrészei, bájos, ritka, sőt védett növényeket és gazdag állatvilágot éltető völgyek, gyors folyású, nem olyan régen még pisztrángokat nevelő patakok, különleges sziklaképződmények, az Alpokból leáramló tiszta levegő, a gyógyító szubalpin klíma már a harmincas években nagy számban vonzotta Bozsokra a vendégeket pihenni, gyógyulni.

Kapcsolódó