Mesevilágot festett a tél a Kőszegi-hegységre

Itthon

2020. december 14. Halász Gabi Darabos Róbert

Megosztás:

S bár a hőmérséklet sem emelkedett a pozitív tartományba, de lelket melengető kép fogadta hétvégén a túrázókat.

A Kőszegi-hegység egy kelet-nyugati irányban húzódó röghegység, az Alpok legkeletibb, főleg csillámpalából felépülő nyúlványa, kétharmada Ausztriához tartozik.

A Kőszegi-hegység átlagos tengerszint feletti magassága 548 méter, jelentős szintmagasság-különbségekkel: a Kőszegdoroszlótól nyugatra mért 250 méteres magasság a légvonalban 7 kilométerre lévő Írott-kőig – a hegység, egyben a Dunántúl legmagasabb csúcsáig – 882 méterre emelkedik.

A középhegység északkeleti irányban lejtő fő gerince az Írott-kő (882 m), Kendig (726 m), Irány-hegy (665 m), Óház-tető (609 m), Pintér-tető (497 m) vonulaton húzódik.

Az ebből merőlegesen elágazó oldalgerincek közül a nevezetesebbek északnyugaton a Stájerházak (551 m), a Vörös-kereszt (467 m) és a Tábor-hegy (646 m), a Kőszeghegyalja felőli délkeleti oldalon pedig a Kalapos-kő (587 m), a Péterics (601 m), a Szent Vid-hegy (568 m), a Szabó-hegy (419 m) és a Kálvária-hegy (392 m).

A hegy 1980 óta kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, a Kőszegi Tájvédelmi Körzet részeként.

A hegyet keresztül-kasul túraútvonalak szelik át, így nem csoda, hogy sokan barangolnak az erdővel borított hegyoldalakon.

Darabos Róbert olvasónk 2020. december 12-én sétált a behavazott Kőszegi-hegységben, lencsevégre kapta a mesebeli tájat, s fotóit feltöltötte a CsodalatosMagyarorszag.hu hivatalos Facebook-oldalára.

Ezek közül válogattunk