De más rege is kapcsolódik a vadregényes tájhoz, amely így szól: az ördög lakott a hegység egyik barlangjában, aki – megtudva azt, hogy kápolnát építenek a Szent Vid-hegyen – dühében úgy beverte a fejét az egyik sziklába, hogy azon egy nagy horpadás keletkezett, s így jöttek létre a Kalapos-kő különös sziklacsoportjai.

Nem csoda, ha ezek a hatalmas sziklák – melyeknek szakrális jelentőséget is tulajdonítanak egyesek – létrejötte régóta foglalkoztatja az embereket. Egy, az 1900-as évek elején megtalált áldozati edényt vivő fiatal nőt ábrázoló bronzszobrocska is azt látszik alátámasztani, hogy ez a hely az őskorban igen fontos szerepet töltött be az ott élők életében.

Egyfajta szent hely lehetett, ami ma is könnyen elvarázsolja az embert.

fotó © Tóth József | Csodálatos Magyarország

Akkor nézzük a tudományos magyarázatot: a Bozsok melletti Kalapos-kövek valójában óriási sziklatömbök a zöldpala kőzet felszínen.

A Kőszegi-hegységben zöldpalát csak Bozsok környékén találunk. Kialakulása a földtörténeti középkorba (jura, kréta) tehető, amikor ezen a területen egy születő óceánhoz köthető vulkáni tevékenység folyt, melynek során az óceáni kérget létrehozó vulkáni kőzetek képződtek. A későbbi metamorfózis (a nyomás- és hőmérséklet-változás átalakító ereje) ezeket a kőzeteket alakította át zöldpalává.

fotó © Tóth József | Csodálatos Magyarország

A tengeri környezetben üledékképződés is folyt. A meszes anyag keveredett az egykori vulkáni kőzetekkel, de megmaradt a metamorfózis után is, mint puhább, könnyen málló rész. A zölpala felszíni alakzatai annak köszönhetőek, hogy a meszes rész könnyebben mállik, míg a keményebb kőzetek ( „kalapok” ) jobban ellenállnak az időjárásnak.

fotó © Tóth József | Csodálatos Magyarország

Ugyanennek a környezeti folyamatnak köszönhetően jöttek létre a Kalapos-kő környékén található kisebb-nagyobb barlangok, sziklaüregek és párkányok.

fotó © Tóth József | Csodálatos Magyarország

Az egyik ilyen sziklaodú a Holler-barlang, alig pár méterre a Kalapos-kövektől. Az ablakosnak is nevezett barlang mindössze 6 méter hosszú.

Ám így is kiváló menedék, ha arról van szó, hogy nincs hová behúzódni. Fontos viszont tudnunk, hogy ez a sziklaüreg fokozottan védett területen található, így ha lehet, ne ezt, hanem inkább a pár méterre kialakított, paddal, asztallal ellátott pihenőhelyet használjuk táborozásra.

fotó © Tóth József | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Mesevilágot festett a tél a Kőszegi-hegységre

Hóréteg borítja a Kőszegi-hegység magasabban fekvő részeit, itt-ott akár a 20 centimétert is eléri a hótakaró vastagsága.