FOTÓ: Krizsán Irén
FOTÓ: Krizsán Irén
FOTÓ: Krizsán Irén
Itthon
Bárka-harangláb, Terény Európában is kuriózumnak számító látványossága
Az ökumenikus, bárka formájú harangláb különlegessége, hogy minden alkatrésze mozgásba jön, amikor a harang megszólal.
A Cserhát lankái által körülvett, felerészben szlovák nemzetiségű település, Terény közepén a Szanda-patak csordogál. A község eredetileg a Bócsok nevű dűlőben helyezkedett el, s már a bronzkorban lakott volt. A Terényhez tartozó Kiskér puszta a honfoglalás korban a Kér nemzettség szálláshelye volt.
A tatárjárás után építették újjá a mostani helyén a falut. Terény már 1283-ban falu volt, a középkorban városi kiváltságokkal bírt, oklevelekben Vásáros-Teryén néven szerepelt. A török hódoltság után, 1686-ban gróf Zichy István kapta meg a települést, adományként. A 18. századtól gróf Zichy, Baloghy, Balassa és herceg Esterházy család birtokolta a települést. Az 1700-as években betelepült szlovákok a felvidékről jöttek, sokan Árva megyéből, a Morva folyó környékéről.
1999-ben szentelték fel a fából faragott, bárka formájú mozgó haranglábat, amely Európában is egyedülálló. A látványon kívül érdekessége, hogy ha a harang megszólal, az építmény minden alkatrésze mozog.
A harangláb egy stilizált hajó, amely a magyar és szlovák nép közti barátságot jelképezi. Egy hasonló alkotás készült a falu szlovák testvérközségében, Apátújfaluban is.
Terény Nógrád megyében, Magyarország északi részén, a Cserhát hegység lábánál található apró település. Budapesttől 80, Balassagyarmattól 20 kilométerre található. A legközelebbi vasútállomás Magyarnándorban van. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Balassagyarmattal.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
A lórévi Zichy-kápolna, a Duna árterének egyik gyöngyszeme
Lórév Pest megye egyik legrégebben lakott helye és legkisebb lélekszámú községe, amely a mai napig fontos átkelőhely a Dunán.
Itthon
