A soponyai Zichy kastély romantikus angolparkja

Itthon

2021. április 21. Halász Gabi Békési József

Megosztás:

A kastély nem látogatható, de parkjába, amely a második világháború után 48 hektárról a jelenlegi 37 hektárra csökkent, több helyen be lehet menni.

Soponya Fejér megyében, a Sárvíz mentén fekszik. Első említése 1224-ből származik Suppana néven. A terület 1650-ben Zichy István kezébe került, aki az 1700-as évek közepén kastélyt építtetett barokk stílusban.

Az akkoriban földszintes L-alakú kúriát később átépítették U alakra, majd emeletet is kapott a főszárny részen, és lépcsőházat is építették hozzá a 19. század első éveiben Pollack Mihály tervei alapján. A II. világháború alatt a kastélyt kifosztották, majd sokáig elhagyatottan állt. 1958-tól iskola és gyermekotthon, majd 1998-ig a Soponyai Gyermekváros működött benne. 1984 és 1989 között felújították, de manapság megint üresen áll, nem látogatható.

1760-ban említenek először a soponyai kastély körül kerttelepítést. A barokk stílusban kialakított díszkertet az úrilak korszerűsítése során alakították át angolkertté.

A Selyem-majori árok vize szelte át a kertet, melynek a közepén alakították ki a Hattyús-tavat, ahonnan a víz tovább haladt a sóstóba.

fotó © Békési József | Csodálatos Magyarország

1799-ben, mikor gróf Zichy János feleségül vette Colloredo Franciskát, újabb kertfejlesztésekbe kezdtek. Elkészült a kőhid, ahonnan út vezetett a kastélyhoz. A mesterséges dombokon tiszafa és virginiai borókaliget volt, a dombtetőn filagóriával.

A tóban egy szintén mesterséges szigetet hoztak létre.

fotó © Békési József | Csodálatos Magyarország

fotó © Békési József | Csodálatos Magyarország

Egy 1836-os leírás arról számolt be, hogy a park már igazi látványosság, szomorúfűz, jegenyenyár, japán akácok, vadgesztenyék, fekete- és erdei fenyők díszítették, melyek nagy része ma is megvan. Különös érdekessége és értéke a kertnek a védett értékként számon tartott téltemető tavaszi virágzása.

fotó © Békési József | Csodálatos Magyarország

fotó © Békési József | Csodálatos Magyarország

1894-ben artézi kutakat fúrtak a víznyerés érdekében. Ezek, mint források működtek, vörösmárvány foglalatban. A gróf lányai után Ludovika és Viktória forrásnak nevezték el. Később egy újabb forrással bővültek, a Katona-forrással.

A kert gondozásában, tervezésében részt vett Fuchs Emil is, aki 1865-tól a főváros főkertésze lett.