Szanda vára, a romjaiban is mesés középkori erődítmény

Az erődítmény legrégibb részét valamikor a 13. század végén emelték.

Hazánk északi részén elterülő Cserhát közepén emelkedik a hegység talán leglenyűgözőbb vulkáni csúcsa, melyet Szanda várának romjai ékesítenek. A vár építésének története a múlt homályába vész. Luxemburgi Zsigmond király 1387-ben adományozta el a várat, aminek ezután több tulajdonosa is volt. Mátyás király idejében a Báthory-család birtokában állt, majd 1546-ban a törökök elfoglalták.

A várban tanyázó török portyákat 1551-ben végleg megelégelték a magyarok és a monda szerint egy titkos üregen keresztül belopóztak a várba és minden ellenséget lekaszaboltak. Dolguk végeztével levonultak a hegyről és felrobbantották a várat, hogy többé ne juthasson ellenséges kézre.

Már csak a sziklás hegy peremén álló öregtorony és a vízgyűjtő kerek falai emlékeztetnek az egykori  várra.

Az 529 m-es andezit csúcs tetején álló várrom É-D-i falszakasza kb. emeletnyi magasságú. A falmaradványoktól D-re két, kör alaprajzú ciszterna maradványai láthatók. Legmagasabb pontján, kör alakú alapon egy négyzetes öregtorony falcsonkjai merednek a magasba. A hegy sziklás peremén falazott helyiségek romjai fedezhetők fel. A várkaput ötszögű bástya védte anno.

Nemcsak a történelmi emlékek, hanem az onnan nyíló panoráma miatt is kihagyhatatlan célpont. Tiszta időben akár a Börzsönytől a Mátráig húzódó hullámzó tájat is látni lehet, de a figyelmesek a Budai- és a Visegrádi-hegységet is könnyen azonosíthatják.

A Szanda-patak völgyében fekvő település megközelítése Szandaváraljáról és Becskéről is lehetséges. Ha az utóbbi utat választjuk a kék sáv jelzésen a berceli kőbánya mellett elhaladva a földútról jobbra letérve utunk keskeny gyalogúttá szűkül és meredeken emelkedni kezd a vár felé. Szandaváraljáról a Kék Túra jelzésen is fel lehet jutni.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!