Soprontól 10 kilométerre, a Fertő nyugati partján fekszik Fertőrákos, mely a kőfejtő lajta mészkövétől a Fertő nádasáig húzódik a Rákos-patak szakadékos völgye mentén.

Területén 10-12 millió évvel ezelőtt a Pannon-tenger hullámzott, a az ebben élt csigák, kagylók, mészvázú állatok maradványainak milliárdjaiból keletkezett a Lajta-mészkő, amely elég fiatal ahhoz, hogy vésni lehessen, és elég kemény ahhoz, hogy építkezésre használják.

Már a rómaiak is bányászták, a 13. században pedig a lébényi Szent Jakab-templomhoz hordták az innen kifejtett köveket. A kitermelés csak a 19. században ívelt fel, amikor egy bécsi vállalkozó vette bérbe a bányát a győri püspökségtől.

1 / 8

A Fertőrákosi Kőfejtő, amely egy nem mindennapi kiállító helyet is rejt

FOTÓ: Zsanett Piószeghy

FOTÓ: Zsanett Piószeghy FOTÓ: Zsanett Piószeghy FOTÓ: Zsanett Piószeghy FOTÓ: Zsanett Piószeghy FOTÓ: Zsanett Piószeghy FOTÓ: Zsanett Piószeghy FOTÓ: Zsanett Piószeghy FOTÓ: Zsanett Piószeghy

A század második felében Monarchia-szerte fellendült az építkezés, így a fertőrákosi kőfejtőből számtalan soproni, győri, bécsi és budapesti építkezéshez szállítottak köveket, de a keszthelyi Festetics-kastély kibővítésére is innen szerezte be a gróf a szükséges építőanyagokat.

2 / 8

A Fertőrákosi Kőfejtő, amely egy nem mindennapi kiállító helyet is rejt

FOTÓ: Zsanett Piószeghy

Az I. világháború után a bánya jelentősége visszaszorult, de az 1940-es évekig még folyt a termelés. 1944 decemberében zsidó munkaszolgálatosokat vezényeltek a kőfejtőbe, ahol a német és magyar egységek lőszergyártó telepet és raktárakat terveztek építeni. A háború után, 1948-ban végleg bezárt a bánya, és nem sokkal később, 1951-ben műemlékké nyilvánították.

3 / 8

A Fertőrákosi Kőfejtő, amely egy nem mindennapi kiállító helyet is rejt

FOTÓ: Zsanett Piószeghy

A kőfejtő területén alakították ki a Sziklai Benge Tanösvényt, amely a környék jellegzetes virágjáról, a hazánkban csak itt élő sziklai bengéről kapta nevét. A tanösvényt félóra alatt be lehet járni, információs táblák segítenek a pannon lejtősztyeppekre jellemző állat- és növényvilág megismerésében.

A tanösvény több pontján is megtalálható kilátókról belátható az egész kőfejtő, a Fertő-tó.

4 / 8

A Fertőrákosi Kőfejtő, amely egy nem mindennapi kiállító helyet is rejt

FOTÓ: Zsanett Piószeghy

A kőfejtő belsejében, a természet és az ember által formált, barlangszerű termekben alakították ki a többfunkciós, interaktív témaparkot, ahol megismerhetjük a kőbánya kialakulásának történetét, a kőzeteket és keletkezésüket. Különösen látványos a hatalmas sziklafalra vetített film a korabeli élővilág animációival, a hatalmas őscápa.

5 / 8

A Fertőrákosi Kőfejtő, amely egy nem mindennapi kiállító helyet is rejt

FOTÓ: Zsanett Piószeghy

A kőfejtőben működő barlangszínház 760 fő befogadására alkalmas. Az első előadást 1970. június 27-én tartották, majd egy 1985-ös rekonstrukció után 2015-ben európai uniós támogatással egy minden színházi és nézői igényt kielégítő játszóhelyet alakítottak ki.

2001-ben az UNESCO Világörökségnek nyilvánította a Fertő tavat és az azt övező tájat, benne a fertőrákosi kőfejtővel.

7 / 8

A Fertőrákosi Kőfejtő, amely egy nem mindennapi kiállító helyet is rejt

FOTÓ: Zsanett Piószeghy

A Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház saját parkolóval rendelkezik. Sopronból körülbelül fél óra alatt érhető el autóbusszal, közvetlenül a kőfejtő előtt áll a megálló. A Fertő-tó körüli kerékpárút a létesítmény mellett halad el.

Kapcsolódó

Az ázsiai sós tavak magányos küldönce, a Fertő-tó, és a Fertő-Hanság Nemzeti Park

Ami nem sikerült a Duna-Dráva Nemzeti park esetében, nevezetesen, hogy a szomszédos országgal együtt hozzák létre a nemzeti parkot, sikerült a Fertő-Hanságnál.