1994-ben közös megnyitót tartottak az osztrák oldalon létesített 10500 hektáros Neusiedler Zwinkler Nemzeti Parkkal. Közös vállalkozásuk olyan jól sikerült, hogy az UNESCO 2001-ben felvette a közös területet a világörökségi helyszínek listájára.

A nemzeti park turizmusa szervesen illeszkedik a vidék idegenforgalmába, Sopron, a Fertő-tó, Nagycenk és Fertőd vonzza a turisták tömegét, akik a nemzeti park természeti nevezetességeire is kíváncsiak. Évente több százezerre tehető azoknak a száma, akik a védett területeket felkeresik, nagy részük ma már kerékpáron érkezik.

HIRDETÉS

A Fertő-tó Közép-európa harmadik legnagyobb tava, a Balaton és a Bodeni-tó után. Területének kisebb és nagyrészt náddal fedett déli része esik hazánk területére.

A Nemzeti Park a tavat, és néhol több kilométer széles part menti nádast foglalja magába. Nyugati határa Sopron, a keleti Fertőd, északon pedig maga az országhatár.

A Fertő-táj részei, a 309 négyzetkilométeres tó 75 négyzetkilométeres magyarországi része, a Fertőmelléki -dombság és a délkeleti rész szikes rétei és pusztái.

A tó kontinentális síkvidéki sós tavak legnyugatibb képviselője, literenként 0,2 gramm sót tartalmaz.

Átlagmélysége csupán 1 méter, de legmélyebb pontja is csak 180 centiméter. A szél nagymértékben befolyásolja a vízszint ingadozását. Néhány óra alatt 50-80 centiméter különbség is lehet a déli és az északi part között. 1926 októberében a vihar 80 négyzetkilométeres területről fújta el a vizet.

A Fertő-tó nevét a szó már a feledésbe merült jelentéséről kapta,  egy mocsaras, sáros, agyagos helyet jelent.  Fiatal tó, mintegy 20 ezer éve a kéregmozgások következtében keletkezett.

Érdekessége, hogy időnként kiszárad. Ez történt 1543-ban, 1841-43-ban, 1866-68-ban, 1768-ban viszont akkorára duzzadt, mint a Balaton.

A Hanság négy részből tevődik össze, ezek a következők:

• Dél-hanság,
• Észak-hanság,
• Tóköz
• Répce-mente.

A Fertő tó egykori édesanyja a Hanság.  Története a harmadkor második feléig nyúlik vissza. Akkor még a Pannon-tenger, később a győri tó borította.

A Fertő tó sótartalma 33-szorosa a Balatonénak.

A tavat döntően nádas és mocsári növényzet övezi, de a part mentén szikes rétek, mocsár és láprétek is találhatók. A tó nyugati partjával párhuzamos Fertőmelléki -dombság jellegzetes földtani képződménye, a miocén kori lajtamészkő. Már a rómaiak is bányászták a Fertőrákosi Kőfejtő területén.

Délkeleti része szikes talajú.

Az éghajlati viszonyok hasonlóak a Fertő-tó és a Hanság vidékén, három éghajlati hatás is érezhető, déli irányból a Földközi-tengeri, nyugatról az óceáni, keletről pedig a kontinentális hatás alakítja.

A Fertő- Hanság Nemzeti Park területén 232 védett növényfaj található, közülük 12 fokozottan védett. A Fertő-tó környékének növényvilága évezredeken át változatlan volt, de a XX. század elejének csatornaépítései, majd a Hanság részletes lecsapolása a Fertőt is érintette. A déli oldal gyors ütemben elnádasodott és elmocsarasodott. Mára ez a folyamat lelassult, de nem állt meg.

Amit a nemzeti park növényvilágának gazdagságáról mondtunk, az állatvilágra fokozottan igaz. A Magyarországon élő emlősök közül az utóbbi 20 évben 87 faj fordult elő a Nemzeti Park területén. A 41 védett emlős fajból 32, a fokozottan védett 14 fajból pedig 5 faj fordult elő bizonyítottan a területen.

Az egykori 57 ezer hektáros Hanságban 3400 hektárt foglaltak el az égeresek.

A Hanság keleti vidékének, a Lébényi-hegynek legnagyobb értékei a láprétek. Külön említést érdemel a tó közvidéke, amely Kelet-hansági medencéhez tartozik.

Tavai, a Fehér-tó és a Barbacsi-tó fokozottan védettek.

A Fertő-HanságNemzeti Park sziki élőhelyeinek gondozásában fő szerepe van a legeltetésnek. A Hanság-csatornánál épült majorság ad otthont a magyar szürkemarha- és a bivalygulyájának, valamint a rackanyájnak. Igazi látványosság a tavaszi kihajtás. Szent György napján a pásztorok elindulnak a Hanság csatorna mentén állataikkal, és kihajtják a fertőszéplaki legelőre, illetve a Hanságba.

Ez a vidék ősidők óta lakott.

Leletek kerültek elő a csiszolt kőkorszakból, de réz- és bronzkori emlékei is gyakorinak mondhatók az Ikva-patak mellől, továbbá Sopronkőhida és Balf határából.

Az I. század kezdetén érkeztek a rómaiak, akik négy évszázadig uralmuk alatt tartották a vidéket. Itt kereszteződött az Aquincum Carnotum, a kelet-nyugati pannóniai útvonal, az északi irányba haladó Borostyánkő úttal. A római korra  Sopron több műemléke utal.

A Nemzeti Parkban, illetve annak peremén található a Fertőrákosi Kőfejtő. Ma a Soproni Ünnepi Hetek operaelőadásainak ad otthont.

A XVIII. században újjáépült templomok, kastélyok, udvarházak és utcarészletek ma is meghatározó elemei az itteni településeknek.

Ezek közül egyik a Fertő-bozi, késő barokk stílusú gloriett, ahonnan a legszebb kilátás nyílik a tóra. A másik a nagycenki, eredetileg barokk Széchenyi-kastély, ahonnan két kilométeres hársfasor vezet a Fertő-tó felé több mint 250 éve. Különleges érték Fertődön, a rokokóba hajló, a barokk minden pompáját magán viselő Esterházy kastély is, amelyet Esterházy Miklós herceg építtetett. Az európai hírű kastélyban koncertezett, Joseph Haydn. Többször járt ott Mária Terézia királynő is családjával és udvartartásával.