A fertődi tündérvilág, az Esterházy-kastély

Esterházy “Fényes” Miklós herceg 1763-ban kezdte meg Fertődön a már álló vadászkastély teljes átépítését, a francia kert és a park kialakítását.

Az épületeken, illetve azok tervezésén valószínűleg több mester is dolgozott, ilyen volt többek között Jakoby Miklós, Melchior Hefele vagy Mödlhammer Ferdinánd. Esterházy Miklós – híres elődeivel ellentétben – szinte egyáltalán nem politizált, figyelmét inkább a kultúra- és művészetpártolásra irányította.

Az épület eleganciáját és kulturális változatosságát tekintve a korszak királyi kastélyait, Schönbrunnt és Versailles-t követte. A kastélyt 1773-ban fényűző külsőségek mellett Mária Teréziát is vendégül látta.

A díszlépcső előtt lévő szökőkút a sárkányokkal küzdő alakokkal.

fotó © Boka Zsuzsa | Csodálatos Magyarország

A díszudvarról a kastély reprezentatív termeibe vezet a kétkarú, kovácsoltvas korláttal szegélyezett lépcső, melyet puttó szobrocskák díszítik, melyek lámpásokat tartanak.

fotó © Boka Zsuzsa | Csodálatos Magyarország

A kastély méretei lenyűgözőek

Fő homlokzata 100 méter hosszú, szárnyai 48 méteresek. A hatalmas épületben 126 szoba sorakozik.

fotó © Boka Zsuzsa | Csodálatos Magyarország

Parkja hatalmas, innen indultak ki a fasorral szegélyezett széles sugárutak, melyek egy-egy építészeti alkotáshoz vezettek.

Az Esterházy-kastély középső sugárútjának tengelyében a fertőszentmiklósi templom tornya látszik. Egy másik fasor az 5 kilométerre levő röjtöki erdőben álló vadászkastélyhoz, a Lesvárhoz, a harmadik fasor pedig a Csapod melletti Göbös kastélyához vezetett.

A Lés-erdőbe vágott fősétány.

fotó © Boka Zsuzsa | Csodálatos Magyarország

Az Esterházy-kastély és Joseph Haydn neve elválaszthatatlanul összefonódott: a nagy osztrák zeneszerző aktív korszakának mintegy a felében, 1766-tól 1790-ig az év legnagyobb részét Eszterházán töltötte. Voltak ugyan jelentős zeneszerzők, kiknek az életműve szorosan összefonódott egy várossal, esetleg egyetlen épülettel, de nincs még egy Haydnhoz fogható jelentőségű zeneszerző, aki ilyen hosszan élt és alkotott volna egyetlen kastélyban.

A komponistát ábrázoló életnagyságú szobor a kastély parkjában.

fotó © Boka Zsuzsa | Csodálatos Magyarország

Esterházy IV. Miklós herceg és felesége, Cziráky Margit grófnő az 1902-ben elindított parkhelyreállítás során alakíttatta ki a rózsakertet. A kertek egy részének terveit az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legismertebb kertésze, Anton Umlauf készítette, a rózsakert 1908-ra készült el.

fotó © Boka Zsuzsa | Csodálatos Magyarország

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!