FOTÓ: Metzger Gábor
FOTÓ: Metzger Gábor
FOTÓ: Metzger Gábor
Itthon
A csobánkai Szentkút és kápolna a Pilis vadregényes erdejében
A Pilis szent helyei közül a legkülönlegesebb történettel talán a csobánkai rendelkezik.
Csobánka a Pilis-hegységben, az Oszoly-csúcs, a Csúcs-hegy, a Kis-Kevély, a Csobánkai-nyereg és a Hosszú-hegy csoportja által határolt medencében fekszik. A középkori alapítású, de valószínűleg a kelta-római maradványokra épült Csobánka község és környéke – az egykori Borony – az őskortól lakott terület.
A török időszakban csaknem teljesen kihalt település benépesülése a 17. század végén indult meg, ekkor nagyszámú rác (szerb) népesség érkezett, ők lettek Csobánka második alapítói. A szerbek először pásztorkodással, később gyümölcs- és virágtermesztéssel foglalkoztak. A többi nemzetiség – így a sváb, a szlovák, a cigány – az 1700-as években telepedik le a faluban.
A Szentkút eredetileg az ortodox szerbek búcsújáró helye volt, s számos legenda övezi, katolikus kultusza későbbi és német eredetű.
A hely legendája szerint 1842-ben a Pilis erdőségében egy nyáját legeltető pásztornak megjelent Mária egy forrás miatt mocsaras helyen. A látomás után a falusiak ivásra és mosakodásra használták a forrás vizét, s a víztől többen csodálatos módon meggyógyultak. A rege másik változata szerint a favágók kivágtak egy fát, amelyen egy Mária-kép függött. A fa vérezni kezdett, s ennek hatására kezdődtek meg a búcsújárások.
Akárhogy is, a forrásnak már a Mária-jelenés előtt, a 19. század elején gyógyító híre volt: Lázkutacska, Fieberbründl volt a neve. A jelenés után kapta a Máriakút, Szentkút nevet. A zarándokok ma is felkeresik a forrást, vizéből isznak, fájó tagjaikat, főleg szemüket mosogatják. Ezután a környező fákra, bokrokra akasztják kötéseiket, rongyaikat, ezzel is jelezve az elért vagy kívánt gyógyulást.
A 19. század közepén egy budai és egy pesti német asszony kápolnát építtetett a forrásnál, amit 1845-ben Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. 1913-ban a szentkút boltozata fölött az óbudai dohánygyári munkásnők lourdes-i barlangot állítottak. 1936-ban a régi kápolnát majdnem egészen lebontották, és helyébe Pillmann Alfonz plébános segítségével épült a mai kápolna.
A csobánkai búcsújáró kápolna vadregényes természeti környezetben fekszik. Hosszú erdei úton, kellemes sétával közelíthető meg. Rövidebb hétvégi kirándulások céljának is alkalmas.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Gyűjtést indítottak az egyedülálló Óra-torony szikla megmentéséért
A magyar hegymászók a felajánlásokat a Csobánkai Értékőrző és Községszépítő Egyesület Kereskedelmi és Hitelbank számlájára gyűjtik.
Itthon
