Mesébe illő fotókon a behavazott, egyedülálló Hévízi-tó

Hévíz

2021. január 18. Halász Gabi Csodálatos Magyarország

Megosztás:

A messze földön ismert Hévízi-tó minden évszakban lenyűgöző, nem csak vize bír gyógyhatással, hanem a környezete is gyógyír az ember lelkének.

Tavasszal az éledő természet, nyáron a színek orgiája, ősszel a párafelhőbe burkolózott víztükör tölti el gyönyörűséggel a fürdőző szívét. No, és télen, mikor nagy pelyhekben hull a hó ránk, miközben lassan tempózunk a kellemes hőmérsékletű gyógyvízben, hát, kevés ehhez hasonló élményt élhetünk át.

A pandémia miatt pillanatnyilag zárva tart a Hévízi Tófürdő, így az idei, első nagyobb havazást senki sem élvezhette a Hévízi-tóban, de fotókon megörökítettük a fehér palástot öltő gyöngyszemet.

A Hévízi-tó a világ legnagyobb tőzegfenekű, meleg vizű gyógytava.

fotó © Csodálatos Magyarország

fotó © Csodálatos Magyarország

Felszíne ovális alakú, keresztmetszete dél felé elhajló tölcsér képét mutatja, amely a forrásánál a legmélyebb.

fotó © Csodálatos Magyarország

A Hévízi-tó Természetvédelmi Terület területe több mint 60 hektár, ebből a tófelszín 4,6 hektár.

fotó © Csodálatos Magyarország

Habár egy állóvízről beszélünk, a Hévízi-tó vize egyáltalán nincs nyugalomban.

Egyrészt a tavat tápláló forrás a tó vizét állandóan mozgásban tartja, a mélyből feltörő víz lassú körforgással gyűrűzik a partok felé. Másrészt a víz és a levegő közötti hőmérséklet különbség következtében a víz a felszínen kissé lehűl és így nagyobb fajsúlyánál fogva ismét lefelé áramlik. Eközben a tó egész víztömege hengeres mozgással lassan jobbra forog.

fotó © Csodálatos Magyarország

Hazánk legrégebbi és legismertebb gyógyfürdője a római korból származó emlékek szerint több mint 2000 éves múlttal büszkélkedhet.

fotó © Csodálatos Magyarország

A víz gyógyhatásáról számos, különböző korszakokból fennmaradt legendát is ismerünk.

fotó © Csodálatos Magyarország

Az egyik római korból ránk maradt rege szerint a Szent Szűz egy keresztény dajka könyörgő imádságára forrást fakasztott. A dajka egy lebénult gyermeket szeretett volna meggyógyítani. A mélyből feltörő tó meleg vizétől és a gőzölgő iszaptól a sovány, csenevész gyermektest teljesen felgyógyult. A legenda a római korból származik, az említett gyermek pedig nem más, mint Flavius Theodosius keletrómai császár, aki 391-ben a keresztény vallást saját birodalmában állami vallássá nyilvánította. A fakasztott forrás azóta is táplálja a világon egyedülálló hévízi tavat.

fotó © Csodálatos Magyarország

A környék felvirágzása és a fürdő kialakítása a Festetics-család nevéhez köthető. Az első, még téglalap alaprajzú, két épületrészből álló fürdőépületet 1795-ben építtette a tó fölé Gróf I. Festetics György.