FOTÓ: Vadász Tibor
FOTÓ: Vadász Tibor
FOTÓ: Vadász Tibor
FOTÓ: Vadász Tibor
Bor & Gasztro
Hópelyhek borítják Hajós bájos pincefalvának utcáit
A 24 kanyargós, hangulatos utcában egymás mellett sorakoznak a borospincék.
Hajós Kalocsa és Baja közelében fekvő aprócska település, amely 2008-ban kapott városi rangot. Hajóstól 3 kilométerre fekszik a pincesorairól méltán ismert Hajósi pincefalu, amely mintegy 1300 löszbe vájt borospincéjével egyedülálló népi építészeti látnivaló.
A pincefalu szabályos utcákból áll, amelyeket a présházak és az alattuk elhelyezkedő löszbevájt alsópincék alkotnak. Egybefüggően ez a legnagyobb a maga nemében. A kacskaringós utcák, apró présházak hangulata és a messze földön híresen jó borok felejthetetlen élményt nyújtanak a látogatóknak.
Egy kis történelem
A település nevét 1366-ban említette először oklevél, azonban a török idők alatt elnéptelenedett. A lakosság pótlására 1728-tól német ajkú svábok érkeztek, akik szőlőtermeléssel foglalkoztak, és kiváló terményeikkel adóztak a kalocsai érseknek. A barlangokban berendezett pincéket hamarosan felváltották a vályog, majd a még modernebb présházak, melyekből az 1800-as évek végére több mint 850 darab volt. Az első présház 1840-ben épült.
A gyarapodás mellett csapások is érték a pincefalut: ezek közül legnagyobb a filoxéravész és a peronoszpora. Az 1874. és 1879. évi termés a hatósági intézkedések ellenére szinte teljesen megsemmisült. A megoldást az ellenállóbb homoki fajták és amerikai alanyra oltott európai nemes szőlő vesszők jelentették, illetve a permetanyagok kedvezményes árusítása. Az 1900-as évek elejére állt vissza a termelési rend, az öregek elmondása szerint ekkor emelkedett a márkás homoki borok közé a hajósi vörösbor.
Az ekkor épült pincék már téglából és cserépfedéssel készültek, díszítő motívumként a szőlő és a nap jelent meg.
A harmincas-negyvenes években rengeteg pince épült, persze már az új technológiával. 1935-ben 1812 holdon termesztettek szőlőt, melynek termése évi mintegy 25-30 ezer hektoliter volt.
A háború után a falu lakosságának kitelepítése súlyos csapás volt a pincefalura: a gazdáktól elvették házaikat, pincéiket. A betelepülők nem értettek a szőlőtermesztéshez, borkészítéshez. A hatvanas évekre a hajósiak visszavásárolták házaikat, pincéiket, kezdett visszaállni a rend. A hetvenes évektől számos pince épült, ekkor kezdett kialakulni a pincefalu mai hangulatos, parkosított jellege.
A pincék kincse, a hajósi bor
Hajóson a homokos feltalaj lösz altalajt rejt maga alatt, mely kiemelkedő minőségű, jellemzően vörös borokkal hálája meg gazdái munkáját. Legfontosabb vörösborfajták: Kékfrankos, Cabernet Franc és Sauvignon, Zweigelt és Pinot Noir. A Kadarka régen Hajós zászlósbora volt, azonban mára kezd eltűnni, mivel kevésbé alkalmas a modern technológiával való termesztésre. Fehérborokban a cserszegi fűszeres és az olaszrizling a legjellemzőbb.
A hajósi pincefalu az 54-es főút hajósi kereszteződésénél található, Kalocsától 25 km-re délkeletre.
Budapestről leggyorsabban az M6 autópályán tudjuk elérni a várost, a szekszárdi letérőnél kell az M9 autóútra fordulni, át a Szent László Duna-hídon az 51-es útig, majd jobbra Sükösdre, aztán balra az 54-es úton érjük el a pincefalut, az útvonal hossza 180 kilométer.
Kapcsolódó cikkeink
Bor & Gasztro
Kihirdették a Magyar Sommelier Szövetség szakmai díjait
Immár ötödik éve díjazzák a legjobb magyarországi pincészetet, borkereskedőt, boros éttermet, szakírót, valamint oktatót.
Bor & Gasztro
