Baja: ékszerdoboz a Duna és a Sugovica holtág partján

Már az őskortól emberi élet nyomait fedezték fel a régészek Baján, amely a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült.

A város és közvetlen környéke a honfoglalástól folyamatosan lakott területnek számít. Neve török eredetű, amelyet valószínűleg első birtokosától, Bajától nyert. A város első hiteles írásos említése 1323-ból való, egy peres okirat, melyben „bajai nemesekről” van szó.

Baja rendkívüli természeti adottságokkal bír, a Duna és mellékága, a Sugovica a vízi sportok, kirándulások, horgászat kedvelőit csábítja ide. Épített örökségei mesébe illőek, mintegy negyven műemlék- és városképi jelentőségű épület található a városban. Baja évszázadok óta a magyar, a német, a szerb és horvát nemzetiségek közös otthona, ezt a sokszínűséget a bajai épületek, hagyományok mindig is őrizni fogják.

Tegyünk hát egy virtuális sétát Bács-Kiskun megye második legnagyobb településén, Baján.

A Sugovicára néző, reneszánsz, olasz stílusú Szentháromság téren áll a mai városháza, a hajdani barokk Grassalkovich-palota. A régi kastélyt Patanichich Gábor kalocsai érsek építtette, aki 1733-1745-ig volt Bács megye főispánja.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Baja egyedülálló főterét a velencei Szent Márk térhez hasonlítják.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A négylevelű lóhere alakban kövezett tér nyugati oldaláról gyönyörű kilátás nyílik a Sugovica folyóra és a szemközti szigetre.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A tér közepén áll a Szentháromság szobor, amely a település egyik legrégibb műemléke. A várost sújtó nagy pestisjárvány emlékére az 1750-es években állították.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A bajai születésű költő és író, Tóth Kálmán egész alakos bronz szobra, Bezerédy Gyula 1894-es alkotása.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Kedvelt találkozó helyszín a belvárosi szökőkút.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A Szent Péter és Szent Pál Plébániatemplomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban, majd 1783-ban átalakították.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Nepomuki Szent János tiszteletére állított kápolna, melyet 1876-ban téglából építettek, átadására 1877. május 17-én, a védőszent búcsújának napján került sor.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A Türr István emlékmű a Duna és a Sugovica összefolyásánál.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Pazar kilátás nyílik a gemenci tájvédelmi körzetre az emlékműtől.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

1999. október 21-én adták át ünnepélyesen a forgalomnak az újjáépített bajai Duna-hidat, amelyet Türr Istvánról neveztek el.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A Petőfi-híd.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A Petőfi- és a Pandúr-szigetet köti össze a Bajai gyalogos és kerékpáros híd

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!