A települést övező dombhát legmagasabb pontjára, a szőlőbirtokok szomszédságába állított Újhegyi-kilátó, rövid idő alatt kedvelt állomása lett a kirándulóknak.

Pusztaszentlászló Zalaegerszegtől 25 kilométerre délre, a Göcsej peremén, a Válicka patak völgyében fekszik. Nevének kialakulását egy legenda övezi, miszerint a kunok üldözte László király a falu jelenlegi temetője helyén álló kolostorból vezető alagúton keresztül szabadult meg üldözőitől. A kunok megtorlásként a kolostort lerombolták. Innen ered a puszta név. A seregét összeszedő, a kunok felett győzedelmeskedő, szentté avatott királyról kapta a Szentlászló nevet.

A falu első írásos említése egy 1270-es birtokadományról szóló oklevélben olvasható.

Az Újhegyen magasodik a három szintes kilátó, amely betonból, téglából épült, földrengés biztos méretezéssel.

A kilátó 12,4 méter magas, 286,7 méterrel van a tengerszint felett. Egy időben harminc ember tartózkodhat az épületben, melyet Tamás Gábor zalaegerszegi építész tervezett.

Az építmény belseje, ahol a védőkorlátokat 10 százalékkal magasabbra méretezték az előírtnál.

A kilátóról nem csak a Göcsej hangulatos, falvakkal, erdőkkel, szántóföldekkel tarkított dimbes-dombos vidékét vehetjük szemügyre, de egészen az Alpok szlovéniai nyúlványáig, a Maribor környéki Pohorje-hegységig, vagy a horvátországi Varasd melletti hegyekig elláthatunk.

A kilátó mellett található egy boronapince, amelyet egy közeli hegyhátról telepítettek át Pusztaszentlászlóra.

A boronapince mögötti területen egy 15-20 autó számára is kényelmes méretű parkoló is kialakításra került.

Sötétedés után a kivilágított kilátó.

A község a Balatontól nyugatra elhelyezkedő Zalai borvidék egyik települése.

A településen a szőlőtermesztés és a borkészítés története messzi időkre nyúlik vissza.

Kapcsolódó

Magyarország első szabadtéri múzeuma a Göcseji Falumúzeum

A zalaegerszegi skanzen hazánk egyik legjelentősebb szabadtéri néprajzi múzeuma, amely 1968-ban Magyarországon legelsőként nyitott skanzen.