A meredek oldalú bazaltsziklán álló erősség, a Füzéri vár

Itthon

2021. február 2. Halász Gabi Krisztián Kubicsek

Megosztás:

Történelmi jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy Perényi Péter koronaőr, a mohácsi csata után, a falai közé menekítette a Szent Koronát.

A Zempléni-hegység vulkáni kúpjának tetejére valamikor a 13. század elején építette a várat, nagy valószínűséggel az Aba nemzetség.

Füzér első említése 1264-ből ismert, az ezt megörökítő oklevél elmeséli, hogy a vár birtokosa korábban Kompolt nembeli Vak Andronicus mester volt, tőle pedig II. András király vásárolta meg. Ezt követően királyi kézben maradt, II. Andrást követően IV. Béla birtokolta. A király és fia, István ifjabb király közt kirobbant háborúban V. István Füzért is elfoglalta és a pápai intés ellenére sem adta vissza apjának. IV. Béla megpróbálta ostrommal visszaszerezni, de Rozsd nembeli Mihály, V. István porkolábja visszaverte a támadást. Végül 1270-ben V. István király jutalmul neki adományozta Füzér várát.

A Füzéri vár Magyarország 7 természeti csodájának egyike.

fotó © Krisztián Kubicsek | Csodálatos Magyarország

1320-tól ismét királyi vár volt egészen 1382-ig, amikor Zsigmond király Perényi Miklósnak és testvéreinek adományozta. A Perényi család birtoklása ettől fogva szinte folyamatosnak tekinthető, egészen ezen Perényi ág férfiági kihalásáig.

Perényi Péter koronaőr I. János király koronázása után Füzéren őrizte a koronát.

1568-ban hosszú pereskedések után Miksa király Báthory Miklósnak és Györgynek adományozta a várat. 1605-ben Báthory Erzsébet és gyermekei örökölték Füzért, ezt követően a Nádasdyak és a Rákócziak kezén volt. 1670-től a Magyar Kamara birtokolta, 1676-ban végül Strassoldo generális – nehogy ellenséges kézre kerüljön – több környékbeli várral együtt Füzért is kiürítette, és lerontatta a falait. 2014-től látványos felújítási munkálatok vették kezdetüket, melyek még napjainkban is tartanak.