A Zempléni-hegység koronája, a Füzéri vár

Itthon

2020. szeptember 16. Halász Gabi Malasitsné Kis Tünde‎

Megosztás:

Falai hazánk különböző történelmi korszakainak tanúi.

A Füzéri vár valószínűleg a tatárjárás előtt épült, valamikor az 1260-as évek elején, így büszkén viselheti az egyik legrégebbi hazai magánbirtokú kővár címet.

A várat, a feltételezések szerint, az Aba nemzetség építtette az Árpád-korban, első írásos említése 1264-re datálódik. A 13. században II. András megvette a várat, amely a tatárjárásig a királyi birtoktest részét képezte, majd adományozás útján visszakerült az Abákhoz. A rozgonyi csata után Károly Róbert elkobozta, és Drugeth-, majd Perényi-tulajdonba került.

fotó © Malasitsné Kis Tünde | Csodálatos Magyarország

A vár fénykora a 16. századra tehető. A Perényi család egyik sarja, Péter ugyanis koronaőri címet szerzett és Szapolyai János 1526-ban történt megkoronázása után a koronát nem a szokott őrzési helyére, Visegrádra, hanem Füzérre vitte és legalább egy évig ott rejtegette.

A Várkápolna a vár legértékesebb épülete, feltehetően 1490-1508 között épült. A kápolnabelső 5 x 8 méteres, magassága 8 méter.

fotó © Malasitsné Kis Tünde | Csodálatos Magyarország

Péter fia, Perényi Gábor 1567-ben fiúutód nélkül meghalt, a vár előbb a Báthori, majd a Nádasdy családhoz került. A Nádasdiak vesztét a Wesselényi összeesküvés okozta, miután kiderült, hogy ők is jelentős szerepet játszottak ebben.

A Toronyalj a vár életének utolsó pillanatáig használt tér volt. Több itt fellelt eszköz és a tér fűthető volta jelzi, hogy folyamatosan őrség állomásozott benne.