Az épületek a pince és a présház funkcióját egyaránt betöltötték: ott préselték a szőlőt, illetve tartották a bort és a gyümölcsöt.

Már a római korban is lakott volt Cák, melyet először 1279-ben villa Chak néven említik először. Lakói főleg mezőgazdasággal, azon belül szőlőtermeléssel foglalkoztak. A községre súlyos csapást jelentett, hogy a szőlőültetvényeket a 19. század második felében kitört filoxérajárvány elpusztította. Ekkor a gyümölcstermesztésre álltak át, melyek közül a legjelentősebb a gesztenyetermesztés volt, s a közelmúltig igen sokaknak jelentett megélhetést.

fotó © Malasitsné Kis Tünde | Csodálatos Magyarország

A cáki pincék az 1800-as évek elején épültek, és egy helyiségből állnak a földfelszín felett.

fotó © Malasitsné Kis Tünde | Csodálatos Magyarország

Falazatuk boronafal, gesztenye vagy tölgy gerendákból készültek. Zsúpfedeles tetejük elöl csonkakontyos, hátul lekontyolt, úgynevezett farazatos.

fotó © Malasitsné Kis Tünde | Csodálatos Magyarország

Gerincüket sározott zsúp fedi. Homlokzati bejáratosak, a csonkakontyos tetejük előreugrik, így esővédett teret biztos a bejárat előtt.

fotó © Malasitsné Kis Tünde | Csodálatos Magyarország

A pincék mennyezetét vastag gesztenyepadlók alkotják, a falakat agyaggal tapasztották. Körülöttük néhány 100 éves szelídgesztenyefa őrzi emlékét a valamikor virágzó gesztenyeligeteknek.

fotó © Malasitsné Kis Tünde | Csodálatos Magyarország

Az épületekben eredeti berendezési tárgyak és eszközök mellett kádárszerszám-gyűjtemény és botanikai fényképkiállítás is helyet kapott.

fotó © Malasitsné Kis Tünde | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

A dűlők, présházak különleges együttese, a Villánykövesdi Műemléki Pincesor

A Villányi-hegység északkeleti csücskében fekvő Villánykövesden húzódik a híres, három szintmagasságban sorakozó pincesor, amely látványában is egyedülálló.